Hedwig János,
Hedwig János,
orvosdoktor és egyetemi tanár, szül. 1730. decz. 8. Brassóban, hol 1744-ben a gymnasium felső osztályába lépett; 16 éves volt, mikor atyja, ki a város kültanácsának volt tagja, meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát és Bécsbe ment; innét azonban csakhamar Pozsonyba tért vissza, hol két évig folytatta tanulmányait. Azután Zittauban tanult három évig. 1752. jan. 14-től a lipcsei egyetemen az orvosi tudományt hallgatta s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos Chemnitzben telepedett le, hol mellékesen kedvencz foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak górcsövi tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. 1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkivüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A mohák tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774. a mohok sexualis szaporodását és ezzel a szent-pétervári egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagúl választották. Meghalt 1799. február 18. Lipcsében.
Számos orvosi, állattani s növénytani könyvet és értekezést írt; ezek közül nevezetesebbek:
1. Vorläufipe Anzeige meiner Beobachtungen von den wahren Geschlechtstheilen der Moose und ihrer Fortpflanzung durch Saamen. Leipzig, 1718. (Sammlungen zur Physik und Naturgeschichte I. 3.)
2. Fundamentum historiae naturalis muscorum frondosorum, concernens eorom flores, fructus, seminalem propagationem, adjecta dispositione methodica iconibus illustrata. Leipzig, 1782–83. Két kötet.
3. Theoria generationis et fructicationis plantarum cryptogamicarum Linnaei... St. Petersburg, 1784. Két rész 37 tábla rajzzal. (2. kiadás. Lipcse, 1798).
4. Sammlung meiner zerstreuten Abhandlungen. St. Petersburg, 1793–97. Két kötet.
5. Hedwig species muscorum frondosorum descriptae et tabulis aeneis 77 coloratis illustratae. Opus posthumum ed. a Friderico Schwaegrichen. St. Petersburg, 1801.
Lumnitzer. Flora Posoniensis cz. munkája számára H. a mohákat dolgozta ki. A mohákat ábrázoló kézi rajzainak egy része a m. n. múzeumba kerűlt.
Arczképe: rézmetszet Schnorr V. H.-tól 1795.
Könyvtárának jegyzéke megjelent Lipcsében 1799.
Leipziger gelehrtes Tagebuch 1797. 117., 1799. 25., 28. l.
Elvert, Joh. Kasp. Phil., Nachrichten von dem Leben und den Schriften jetztlebender Aerzte. Hildesheim, 1799.
Siebenbürgische Quartalschrift VII. 1801.
Denkwürdigkeiten aus dem Leben ausgezeichneter Teutscher des 18. Jahrhunderts 154–158. l.
Annales du Museum d'histoire naturelle. Paris, 1803.
Meusel, J. G., Lexikon der vom Jahre 1750 bis 1800 verstorbenen teutschen Schriftsteller. Leipzig, 1805. V. 279. l.
Ersch und Gruber, Allg. Encyclopädie II. Sect. 4. (Sprengel).
Wörterbuch der Naturgeschichte, dem gegenwärtigen Stande der Botanik, Mineralogie und Zoologie angemessen. Weimar, 1824.
Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. II. 532.
Schuler von Libloy, Friedrich, Kurzer Ueberblick der Literaturgeschichte Siebenbürgens. Hermannstadt, 1857.
Kanitz, August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 70. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 83.
Szinnyei Könyvészete.
Allg. Deutsche Biographie XI. 230. l. (Reichardt).
Természett. Közlöny 1888. 478. l.
Egyetértés 1888. 143. sz. (Demeter Károly).
Kanitz Ágost, Megemlékezés Hedwig Jánosról. (M. orvosok és term. 1892. Munkálataiban, Brassó, H. munkáinak legteljesebb jegyzékével).
