Hegedűs Pál,
Hegedűs Pál,
állami reáliskolai tanár, H. József közbirtokos és Gondos Róza fia, szül. 1858. máj. 4. Szanádon Torontálmegyében; középiskoláit a kegyesrendiek szegedi főgymnasiumában, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte, hol 1882-ben a magyar és franczia, 1883-ban pedig a német nyelvből és irodalomból tanári oklevelet nyert; 1889-ben a temesvári felső leányiskolához neveztetett ki tanárnak; jelenleg az egri állami főreáliskola rendes tanára.
Irt politikai, aesthetikai, dramaturgiai, paedagogiai s kultur-politikai czikkeket; több éve történelem-philosophiai tanulmányokkal foglalkozik. Főbb czikkei a Kikindai Közlönyben (1883. Gladstone, Mc Carty után, 1884. ford., 1888. A magyarok elszerbesedése, szerbből, 1889 A hazaszeretet és nemzeti szellem, beszéd), a Torontálban (1883. A spanyol szinpad, francziából ford.), a Nagy-Kikindai Hiradóban (1884. A naturalismusról, Zola után ford.), a Felső Torontálban (1888. Az angol hirlapírás), a Pesti Naplóban (1889. júl. 1. A szerbek és a magyarosodás, A. B. jegygyel, 1893. júl. 23. Az egyetem franczia tanszéke, decz. 17. Klamarik János), a Délmagyarországi Közlönyben (1890. Eötvös Károly mint szónok, A temesvári szinház bajai), az Egyet. Közokt. Szemlében (1891. A felsőbb leányiskola reformja, kilencz czikk, 1892. Az orsz. középiskolai tanáregyesület tagjainak statistikája), a Nemzeti Iskolában (1894. Az orsz. középisk. tanáregyesület újjászervezése, Trefort és az egységes középiskola), az Egri Hiradóban (1894. Az irodalom kitünőségei, Bordeau után francziából, négy czikk).
Munkái:
1. Az angol-skót balladák. Nagy-Kikinda, 1884. (Különnyomat a nagy-kikindai gymnasium Értesítőjéből).
2. Javaslat a nagy-kikindai gymnasium fentartása ügyében. Beszéd. Nagy-Kikinda, 1888.
3. A német nyelv tanításáról. Nagy-Kikinda, 1889. (Különny. a Felső-Torontálból.)
4. A franczia felsőbb leányiskolák. Temesvár, 1890. (Különny. a Temesvári állami felsőbb leányiskola Értesítőjéből.)
5. A történelem tanulmányozásának módszerei. (Freeman Edward egyetemi előadásai, angolból ford.) Budapest, 1895. (Olcsó Könyvtár.)
Kéziratban: A történelem és a történetírók. (Bordeau Lajos után francziából).
Néptanítók Lapja 1889. 588. l. és önéletrajzi adatok.
