Hegedüs Sándor (magyar-zsákodi),
Hegedüs Sándor (magyar-zsákodi),
országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia rendes tagja, H. István egyetemi tanár testvérbátyja és H. Loránt édes atyja, szül. 1847. ápr. 22. Kolozsvárt; a kolozsvári ev. ref. kollégiumban tanult, hol Sámi Lászlónak kedvelt tanítványa volt. A fiatal tanuló már akkor átbuvárolta tudós tanárának történelmi s bölcseleti könyvtárát és saját szorgalmából elsajátította a német, franczia s angol nyelveket. Tizenkilencz éves volt, mikor atyját elvesztette s öt kisebb testvérével árván maradt hátra özvegy anyjával. Mint legidősebb fiú most egészen a maga erejére lőn utalva, s mellékkeresettel, mások tanításával segített magán és családján, tovább folytatva megkezdett tannlmányait, melyeket a pesti egyetemen fejezett be, hol Kautz Gyulának volt kitüntetett növendéke. Kedvencz szakmájának a nemzetgazdaságot és pénzügytant választotta. Rövid ideig Csengery Antal házánál tanított, azután Csernátony Lajos ajánlatára 1868. júl. a Jókai Mór által szerkesztett Hon cz. politikai napilapnak lett munkatársa, majd vezérczikkirója. Mint ilyen óriási munkásságot fejtett ki s alig volt nap, hogy valami ne jelent volna meg tollából. 1875-ben Abrudbánya megválasztotta országgyűlési képviselőjévé s azután még három izben. 1884-ben Kolozsvár első kerületének képviseIetét vállalta el. A házban, a mint képviselő lett, azonnal a pénzügyi bizottság tagjává választották, a hol kezdetben a kisebb tárczáknak, 1879-től már az egész állami költségvetésnek és a pénzügyi tárczának volt általános referense. Rendesen ő referálta a budgetet érintő törvényjavaslatokat is. Azonfelül 1876 óta a delegácziónak is tagja, 1877 óta jegyzője. A m. tudom. akadémia 1885. máj. 28. levelező, s 1893. máj. 12. rendes taggá választotta. 1878-ban Magyarországot képviselte a párisi szabadalmi congressuson és azóta a nemzetközi szabadalmi gyűlés állandó bizottságának is tagja. 1881-ben pedig szintén Párisban a valuta-congressuson volt Magyarország képviselője. Mind a két kiküldetésről terjedelmes jelentést írt. Ő Felsége 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki; a budapesti ev. ref. egyháznak presbytere. Nagy tevékenységet fejt ki az egyházi érdekek körül, az erdélyi nemzeti fejedelmektől alapított kameratikumok (só-illetékek) visszaállításában közreműködött, a pesti ref. főgymnasium építéséhez ezer forinttal járult, ugyanennyivel a Kolozsvárt felállítandó theologiai fakultás és paedagogium alapjára; szép alapítványt tett a kolozsvári ref. kollegiumnál. A protestáns irodalmi társaság pénzügyi bizottságának elnöke, alelnöke az osztrák-magyar vasúti társaságnak, elnöke a magyar jég- és viszontbiztosító társaságnak, a magyar általános takarékpénztárnak, igazgató-tanácsosa a magyar jelzálog hitelbanknak, a pénzváltó és leszámítoló banknak, a trieszti assecurazione generalinak, a balesetek ellen biztosító bécsi társaságnak. Elnöke továbbá a budapest-józsefvárosi jótékony egyletnek, a nemzeti torna-egyesületnek, alelnöke a magyar hirlapirók nyugdíjintézetének, választmányi tagja az országos képzőművészeti társulatnak, igazgatósági tagja az Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben cz. irodalmi vállalatnak és azonfelül fő- és székvárosi törvényhatósági bizottsági tag. Minden év nyárszakán hoszszabb utazást tesz a külföldön és utazásait szakmájába vágó tanulmányokkal köti össze.
Vezérczikkei, melyek a Honban és 1882-től a Nemzetben megjelentek, sok kötetet tennének és számuk 4700-ra megy. Irt e mellett számos tanulmányt; rendes munkatársa volt a M. Polgárnak; írt a párisi Economiste Francaisbe, a Politische Correspondenzbe s a bécsi Fremdenblattba; azonkívüI számos közleménye jelent meg a szaklapokban; írt még tárczaszerű közleményeket a Fővárosi Lapokba és számosat a Vasárnapi Ujságba. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1868. könyvism., 1869. Augier és korunk erkölcsei, 1873. Junius emlékezete, politikai tanulmány, 1874. Franczia alkotmánykérdések, 1876. A földbirtok és társadalmi kérdés, 1877. A czukorkérdésről, 1880. Iparunk és az ipartörvény, 1881. Az amerikai verseny és jelentősége, 1886. A latin államok pénzszövetsége. 1887. Ujabb mozzanatok a czukoradó kérdésben, 1890. Az árak tényezőiről és törvényeiről), az Igazmondóban (1870. Dunyov István ezredes sat.), Uj Nemzedékben (1870. Vallásérzelem és nemzetgazdaságtan), a Fővárosi Lapokban (1871. A nők a nemzetgazdaságtanban, 1872. A gobelin története és művészete, 1874. A börze költészete, 1885. Nemzedékünkről), a Részvét-Albumban (1878. Olvasmányaink hatása), az Athenaeumban (1873–74. Az angol kormányzat újabb fejlődése, A szabadakarat és az állam büntetőjoga, Az amerikai hitelválság és a valuta. Az olasz bankügyi reform, A valutakérdés jelen állása Európában, Darwin tana az irodalomban, A polgári lajstrom Francziaországban), a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. A bankjegyek kényszerforgalma, 1890. Az átalakulás törvénye, Oroszország pénzügye), az Alföldi Iparlapban (1875. A bank kérdésről), a M. Salonban (II. 1884–85. Levél Jókai Mórról, XX. 1893. Tessék megpróbálni!), a P. Naplóban (1886. 183. sz. A kormánypárt iróiról). Ezeken kívül számos ismeretterjesztő czikk a Revue des deux mondes, a Forthnightly Review és az angol Athenaeum után.
Munkái:
1. Közhasznú ismeretek. Pest. 1870. (Vadnay Károly, Kodolányi Antal és Kunsági társaságában).
2. A baloldal törekvése. Bpest, 1872. (Négy kiadás. Németül is. Bpest, 1872.)
3. Tiz év az osztrák bank történetéből. (1862–72) Neuwirth József, Bankakte und Bankstreit in Oesterreich-Ungarn cz. műve után. Bpest, 1874.
4. Az önkormányzat és pénzügye. Bpest, 1878. (Ism. Budapesti Szemle.)
5. Beszéde a fogyasztási adóról a képviselőház 1881. jan. 28. ülésében. Bpest, 1881.
6. Jelentés a párisi (1881) nemzetközi pénzértekezletről. Bpest, 1882.
7. A nemzeti tornaegylet alakulása, fejlődése s a tornatanítóképzés történetének rövid ismertetése. Bpest, 1885. (Bernáth Bélával együtt.)
8. A latin államok pénzszövetsége 1865–1885. Bpest, 1886.
9. Der lateinische Münzbund Bpest, 1886.
10. Két értekezés a czukoradóról. Bpest, 1887.
11. Az adóeszmény elméleti és gyakorlati szempontból. Bpest, 1894. (Értekezések a társad. tud. kör. XI. 7. sz. Székfoglaló.)
Jegyei: H. S., Sr., (r.) és ?.
Igazmondó 1871. 31. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Akadémiai Almanach 1886. 253., 1891. 137. l.
M. Salon VIII. 1887–88. arczk. XVII. 1892. arczk.
Ország-Világ 1889. 5. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1890. 48. sz. arczk., 1893. 33. sz., 1894. 35. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–97.
Sárospataki Napok 1893. 729. l.
Nemzet 1893. 215. sz.
Akadémiai Értesítő 1893. 294. l.
