ügyvéd és volt országgyűlési képviselő, H. Bálint vagyonos földmíves és Vas Rebeka fia, szül. 1846. júl. 10. Nagy-Bajomban Biharmegyében; 1859 őszén a debreczeni ev. ref. collegiumban kezdte középiskoláit és ott végezte 1867-ben. (Időközben 1863-ban Moldván át kiment Lengyelországba, hogy a lengyel felkelőkhöz csatlakozzék; onnét azonban 1864. hazahozatván, tovább folytatta tanulmányait). Atyja ekkor vagyona nagy részét elvesztvén, H. önerejére volt hagyva s magántanítással és nevelősködéssel tartotta fenn magát. Már ekkor a nyelvek (franczia, lengyel és angol) tanulásának s az 1848–49. szabadságharcz tanulmányozásának szentelte minden szabad idejét és a gyorsirászatot is megtanulta. 1867-ben Beöthy Andor főszolgabiró hívta meg gyermekei (ezek közt B. László mostani főispán) mellé nevelőnek a gyűrűszegi pusztára (Biharm.) Ez alatt elvégezte a jogi tanfolyamot és Eperjesen magánvizsgálatot tett. 1870 őszén Budapestre ment és két évig Peskó Medárd ügyvéd irodájának vezetője volt. 1872-ben ügyvédi vizsgálatot tett. 1873. jan. 1. Nagyváradon nyitott ügyvédi irodát. Hamar közkedvelt ügyvéddé lett és különösen feltünt az ál-Wesselényinek, Balla Gergelynek védelme által; de az irodalommal és közügyekkel is foglalkozott. Az akkor megalakult biharmegyei 48-as párt jegyzőjévé s a m.-keresztesi kerület megyei bizottsági taggá választotta. 1875. júl. 7. és 1878-ban 48-as programmal a bárándi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. A házban Irányinak lelkes híve volt; azonban a hadmentességi adót, pártja ellenében, beszédben is támogatta; többször is felszólalt, leginkább közjogi, igazságügyi és közigazgatási kérdésekben; a büntető codex tárgyalásában is élénk részt vett. Perczel Béla igazságügyi miniszter megbízta egy javaslat készítésével, a mai büntető eljárás alapját képező Sárga könyv kiegészítésére vonatkozólag. Tagja volt a biráló, kérvényi s az igazságügyi bizottságnak; a függetlenségi párt Irányi-féle árnyalatának jegyzője. 1881-ben a képviselőséggel felhagyott és azóta az ügyvédséget gyakorolja Nagyváradon. Biharmegye törvényhatósági s közigazgatási bizottságának tagja, a nagyváradi községi iskolaszéknek 14 év óta főgondnoka, a bihari ev. ref. egyházmegyének előbb ügyésze, majd világi tanácsbirája, a biharmegyei s nagyváradi régészeti s történelmi egyletnek ügyésze, a bihari kárpát-egyletnek szerkesztője s több más egyletnek, valamint az ügyvédi kamarának is választmányi, a kolozsvári s vasvári körnek tiszteletbeli tagja. Könyvtára, a szabadságharcz irodalmára vonatkozólag igen tekintélyes.
Költeményeket írt a Pesti Hölgydivatlapba (1870., 1872.), a Nagyváradba (1873–74. Sárréti álnév alatt is). Egy dalát: Kis Ferencz, nagy Ferencz cz. Beleznay Antal meg is zenésítette. Czikkei a hirlapokban többnyire napi érdekű kérdésekkel foglalkoznak vagy történelmi tárgyúak és számuk meghaladja az ezret; megjelentek a Biharban (1869. febr. 21., 1874–75., 1879–80., 1882. Zsinati törvények, Állami vasúti politikánk, Biharmegye szervezéséről, A zsidó emancipatio kérdése 4 évtizeddel ezelőtt, 1883. A radziwilowi sírdomb, Apróságok Földváry Károlyról, 1884. A sajói nap emléke), az Üstökösben (1870.), a Nagyváradban (1873–74. Hogyan mentem én ki Lengyelországba? Egy pár szerény megjegyzés Jókainak Forradalom előtti művei előszavához, 1875. Statarium, Az igazságügyi új provisorium és a birák disponibilitása, Országgyűlési levelek, 1876. Észrevételek a végrendeletekről szóló törvényjavaslat felett, A kisebb törvényhatóságok megszüntetéséről, A területi szabályozásról szóló törvényjavaslat, Magyarország igazságügyi statisticája 1874-ben, Lengyel hölgyek az 1830–31. forradalomban és Az 1830. nov. 29-ének éjszakája Varsóban Straszavicz után, 1877. Beöthy Ödön, Biharmegye újabb szervezéséről, 1878. A büntető eljárás kérdéséhez sat., 1879, 1883., 1886., 1888. A congrua-kérdés, Az unitarismus és Debreczen, Bűnvádi eljárásunk hiányai, 1889–92. A nagy napokból, 1893. Nagyvárad hirlapirodalma 20 évvel ezelőtt, könyvism., 1894. Túl a haza határain, 1895. könyvism.), a Debreczenben (1874–76., 1878., 1880.), a nagyváradi Szabadságban (1875. A függetlenségi és 48-as párt egyesülése, 1876. Debreczen vármegye, Irányi és Chassin munkáik ism., 1877. Országgyűlési levelek, 1878–79., 1887. 300. sz. Emlékezés Zsutai Jánosra, Bem halála s könyvism., 1888–89. Debreczeni vendégszeretet 1849-ben, Haynau-emlékek, 1890. Az állandó szinház kérdéséhez, Az első magyar humorisztikus naptár, 1891. Az államosításról, Szabadságharczunk irodalmáról, Angol vélemény Kossuthról és Görgeiről. 1892. Irányi Dániel, 1893. Beöthy Andor, Biharmegye területi új beosztása, A kolozsvármegyei felirat, Görgei és a budavári honvédszobor, Szomorú temetés, Törvényjavaslat a közigazgatási biróságról, A házassági jogról szóló törvénvjavaslat, 1894. Az állami anyakönyvvezetés. A gyermekek vallásáról, Az új zsinati törvény, Kossuth Lajos temetése, A birák rangsora, A választási rendszer, Az új mezőrendőrségi törvény, Negyven évig idegen földben), a Sárrétben (1875., 1877.), az Ébresztőben (1878–79-ben), a Független Hirlapban (1878.), az Egyetértésben (1878.), a Biharmegyei Lapokban (1879. A román kérdéshez, 1880. Révész Imre, Tóth Kálmán, id. Bölöni Sándor, A királyi tábla felosztása, A pénzügyi közigazgatási biróságról szóló törvényjavaslat, A románok, A nagyszebeni román congressus, Az 1830–31. lengyel forradalom és hőseinek történelme, Hermes után, 144 tárcza, 1881. Teleki Sándorról), a Vasárnapi Ujságban (1883. Emlékezés az utolsó lengyel forradalomra, 1892. Kossuth Lajos édes anyja), a Függetlenségben (1883., 1885. 167. sz. Abrudbányai eset), az Ország-Világban (1885. Beöthy Ödön). a Felolvasásokban (Nagyvárad 1884. Balás májor története cz. Háromszék önvédelmi harczáról), a Hazánkban (III. 1885. A vésztörvényszékek és felsőbb biróságok 1848-ban, IV., U. 1885–86. Beöthy Ödön menekülése. Bem tábornok egy névjegye. Az 1849. havasi hadjárat története, VII. 1887. A Zuber-ügy, XI. 1889. Beöthy Ödön mint képviselő), a Biharmegyei régészeti és tört. egylet Évkönyvében (1885–88. Az első honvéd vadászezred, illetve a vöröstoronyi zászlóalj, A 123. zászlóalj, Sántha László mint Gál ezredes nyargoncza, Bujdokló honvédhuszárok Fenesen), a Nemzetben (1886–87.), a Figyelőben (XXIII. 1887. Zsutai Jánosról), az 1848–49. Történelmi Lapokban (1892. Mikor lett Beöthy Ödön népképviselő, Adatok az orosz interventio történelméhez, Oreus nyomán, A viddini szózat szerzőségéhez, A mariseli csata napja, Adatok Vasvári Pál halálához, 1893. Gróf Batthyány Kázmér a függetlenségi nyilatkozatról, Vasvári elestének helye, 1894. Az utolsó zarándi hadosztály, A 2., 3. és 4. vadászezred tisztikara, 1895. Bem hadseregének létszáma, Az erdélyi magyar hadsereg létszámának kérdéséhez), a Biharmegyei Képes Naptárban (1888. Kossuth Lajos édes anyja, Beöthy Andor, 1889. Az első honvéd, a ki elesett, A mi hőseink), a M. Szóban (1891.), a Budapesti Szemlében (1892–93. könyvism.), a Szalontai Lapokban (1894.), a Nagyvárad Képes Naptárában (1895. Beöthy László, Szunyogh Péter).