Heller Ágost,
Heller Ágost,
a m. tudom. akadémia főkönyvtárnoka és rendes tagja, főreáliskolai tanár, szül. 1843. aug. 6. Pesten; tanulmányait a pesti városi főreáliskolában és 1863-tól a budai József-műegyetemen (a mérnöki tanfolyamot) végezte; 1867–69-ig a műegyetem physikai tanszéke mellett tanársegéd volt. 1868-ban tette le a tanári vizsgálatot a physikából és mathematikából. 1869-ben tanulmányainak folytatására állami ösztöndíjjal Heidelbergába ment, hol Kirchhoffot és Helmholtzot hallgatta. 1870 óta a budapesti II. kerületi főreáliskolában a physika tanára. 1875-ben a kir. magyar természettudományi társulat könyvtárnokká választotta, mely hivatalát 1895-ig viselte. 1887. máj. 13. a magyar tudom. akadémia levelező, 1893. máj. 12. rendes taggá s 1894-ben főkönyvtárnokká választotta.
Czikkei a Poggendorff-féle Annalen der Physik und Chemieben (CXLII. 1871. Über ein Barometer ohne Quecksilber, ugyanez a Philosophical Magazineban), a Természettud. Közlönyben (1871. A zenei összhang physikai okairól, 1872. A Venus 1874. átvonulásáról, 1873. Az üstökösök physikája, 1874. A hangszerek természettani viszonyairól, 1875. Az égi háború, 1876. Az iránytű, 1878. A gellérthegyi csillagásztorony, ugyanez németül a Liter. Berichte aus Ungarnban, 1879. A májusi hidegekről, 1880. Az utolsó tiz év a csillagászat történetében, A fotofonról, 1887. Philosophiae naturalis principia mathematica, 1888. Pótfüzet. Megemlékezés Kirchhoffról, A fizikai kutatás mai iránya, 1890. Ujabb kutatások a hangtan köréből, Schenzl Guido, James Prescott Joule, 1891. Egységes idő, 1893. Siemens Werner, 1894. Helmholtz emlékére, Pótfüzet, Hertz Henrik Rudolf; ezekten kívül körülbelől 150 apróbb közlés és 30 könyvismertetés), a Vasárnapi Ujságban (1873.), a budapesti II. ker. reáliskola Értesítőjében (1879. A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése, ...Az idő meghatározásáról és jelzéséről. 1891. Dr. Schenzl Guido emléke), a Humboldt, Monatsschrift für die gesammten Naturwissenschaften-ben (Stuttgart, 1882. Ziele und Wege der modernen physikalischen Forschung, 1885. Aus wissenschaftlichen Grenzgebieten, 1887. Philosophiae naturalis principia mathematica, zum zweihundertjährigen Gedächtniss, 1888. Hermann Ludwig Ferd. von Helmholtz), az Akadémiai Értesítőben (1892. Emlékbeszéd Schenzl Guido felett), a Budapesti Szemlében (1892. A természettudományok helyzete az irodalomban), az Emlékkönyv a kir. M. természettud. társulat félszázados jubilaeumára (1892. Költői elemek physikai világnézetünkben, A kir. m. természettud. társulat könyvtárának rövid története 1841–90.), az Athenaeumban (I. 1892. Ujabb áramlatok a természetphilosophiában, ugyanez németűl a new-yorki Scientific Monthlyban II. 1893. Természettudomány és philosophiai világnézet.) Azonkivül számos czikk és könyvismertetés a Tanáregyesületi Közlönyben, a Magyar Tanügyben, a Physikai és Mathem. Lapokban, a müncheni Allgemeine Zeitungban, a Pester Lloydban sat.
Munkái:
1. A hangrezgés intenzitásának méréséről. Pest, 1870. (Értekezések a term. tud. köréből II. 4. sz. Ugyanez németül a Poggendorff, Annalen der Physik u. Chemie-jében.)
2. A természettan elemei, középtanodák alsó osztályai számára. Bpest, 1877–78. Két rész. (I. rész 2. kiadás. Bpest, 1883.)
3. A királyi magyar természettudományi társulat könyveinek czímjegyzéke. Bpest, 1877.
4. Physikai földrajz a gymnasium III. oszt. számára. Bpest, 1880. (2. átdolg. kiadás 1882., 3. k. 1884., 4. k. 1893. Bpest.)
5. Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit. Stuttgart, 1882–84. Két kötet.
6. Geografia fisica per la III. classe ginnasiale. A közoktatási miniszterium által magyar-olasz szöveggel kiadva. Budapest, 1886.
7. A természettan elemei. A reáliskola III. osztálya számára. Bpest, 1886.
8. Az időjárás. Több idevágó munka nyomán. Bpest, 1888. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat VI. cziklus 33.)
9. A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről. Bpest, 1888. (Értek. a term. tud. köréből XVIII. 3.)
10. Adalékok az anyag problémájához. Bpest, 1890.
11. Természettan a chemia elemeivel. A népiskola V. és VI. osztálya és az ismétlő iskola számára. Bpest, 1890.
12. A physika története a XIX. században. A m. tud. akadémia megbizásából. I. kötet. Bpest, 1891. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat VII. cziklus 45. A II. kötet sajtó alatt.)
13. Természettan és csillagászati földrajz. Polgári fiú- és leányiskolák számára. Bpest, 1893.
14. Az energiatan alapjairól. Bpest, 1894. (Értek. a mathem. tud. köréből XV. 5.)
Kéziratban: A physika története Aristotelestől Newtonig; a kir. m. természettudományi társulattól 1881-ben a Bugát-féle pályadíjjal koszorúzott pályamű.
Szerkesztette a Kir. M. Természettudományi Társulat Könyvtárának Czímjegyzékét, Bpest, 1877 és 1886, és szerkeszti a Pallas Nagy Lexikonának physikai, mathematikai, csillagászati s meteorologiai részét.
Szinnyei Könyvészete.
Lengyel István, Névjegyzék és Tárgymutató a k. m. Természettud. Társulat 1841–83. megjelent folyóiratához. Bpest, 1884.
Akadémiai Értesítő 1887. 163., 1889.
M. Akadémiai Almanach 1888–90.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Corvina 1894. 30. sz és önéletrajzi adatok.
