Heller Izidor,
Heller Izidor,
hirlapíró, szül. 1816. máj. 5. Jungbunzlauban. Prágában kezdte meg írói működését, melyet kalandorszerűleg Európa majdnem minden nagyobb városában folytatott. 1845-ben Klein, az Ungar szerkesztője meghívta Pestre lapja mellé; írt e lapba eredeti s fordított beszélyeket és különösen Pest-Ofner Skizzen rovatával növelte a lap élénkségét; de azonkívül a lap szerkesztésében is részt vett. Rövid ideig Párisban is volt (1848. márcz.), de visszahivatott Pestre, hol a Morgenröthe szerkesztését vette át; azonban lapjában 1848-ban heves harczot folytatott Kossuth és a magyar miniszterium ellen és a magyar politika bukását jósolgatta; e miatt már májusban el kellett hagynia Magyarországot. Bécsben deczemberig maradt és a Freimüthige cz. lapban vezérczikkezett; decz. Bécset is el kellett hagynia s Frankfurtban telepedett le, honnét különféle lapokba levelezett. 1852-ben Berlinbe költözött, de még azon év decz. egy röpirata miatt Manteuffel Berlinből is kiutasította. Ekkor Bruck konstantinápolyi követ titkárjának vitte magával. Az ágostai Allgemeine Zeitungban megjelent Zur historischen Aufklärung der Schachzüge in der orientalischen Frage czímű czikksorozatával a diplomatikai körökben nagy feltünést keltett. Mikor Bruckkal visszatért Bécsbe, az Österreichische Zeitung vezérczikkírója lett. 1859. májustól 1861 végeig Der Fortschritt czímű lapot adta ki. 1864-ben részt vett a Neues Fremdenblatt alapításában. Arczfájdalmai (neuralgia) miatt nagy mennyiségű morphint használt; végre kénytelen volt a tollat letenni s 15 évi szenvedés után 1879. decz. 31. meghalt Arcoban.
Munkái:
1. Der Zeitgeist. Pest, 1847. (Beck Willi rajzaival).
2. Die Alliirten der Reaktion. Roman. Berlin, 1852. Két kötet.
3. Sendschreiben eines Oesterreichers an die deutsche Nation. Leipzig, 1852
4. Oesterreichs Lage und Hil fsmittel. Leipzig, 1859.
5. Memoiren des Baron Bruck aus der Zeit des Krimkriegs. Herausgegeben von dessen Privatsecretär... Wien, 1877.
Wurzbach, Biogr. Lexikon VIII. 272.
Pester Lloyd, Abendblatt 1879. 299. sz.
Petrik Bibliogr.
