Hevesi József,
Hevesi József,
hirlapíró, szül. 1857. márczius 15. Fegyverneken (Jász-Kun-Szolnok megyében), hol egy magántanító vezette be a tudomány elemeibe. Már 13 éves volt, mikor Kecskemétre ment a gymnasiumba; a rendesnél rövidebb idő alatt végezte el a középiskolákat és 1877-ben Budapestre jött, hol az egyetem bölcseleti karán végezte tanulmányait, azután hirlapító lett.
Első verse 1875-ben jelent meg. Több tárczát és elbeszelést írt vidékről a Lukács Béla szerkesztése alatt megjelent Közvéleménybe s a fővárosba érkezvén e lap munkatársa lett; írt még a Figyelőbe (1876. 18. sz. Egy népdal), a Pesti Naplóba (1878. 195., 196. sz. Mühlbach L. levelezése egy magyar ifjúval, 1888. 119. sz. Kossuthéknál sat.), a Pesti Hirlapba, a Független Hirlapba, a Budapestbe, a Képes Családi Lapokba (1879–80., 1883. sat.), az Ország-Világba, a M. Szalonba, a Pester Lloydba (1892. 121. sz. Klapka und Petőfi sat.), a Hölgyek Lapjába, a Magyarország és Nagyvilágba, a Nemzetbe, a Békésmegyei Közlönybe (1883. 32. sz. Katona József sírján egy kis reminiscentia), a M. Geniuszba (1892. A fóthi dal jubileuma, 1893. Falstaff, Verdi operája), a Szabad Szóba (1894. 6. sz. Jókairól) sat.
Munkái:
1. Ibolyák. Bpest, 1879. (Költemények.)
2. A malom alatt. Daudet Alfons után ford. Bpest, 1879.
3. Névjegyek Janka asztalára. Mező-Tur, 1880. (Elbeszélések.)
4. Vig elbeszélések. Esztergom, 1883. – (Mulattató Könyvtár 22.)
5. A feltámadt halott. Bpest, 1886. (M. Mesemondó 11. sz. névtelenül.)
6. Hamis gyémántok. Elbeszélések. Bpest, 1886. (Ism. Nemzet 341. sz. P. Napló 333. sz., Főv. Lapok 313. sz. Németül: Kohut Adolf ford. Zürich, 1890.)
7. Apró történetek. Bpest, 1887. (Elbeszélések. Ism. Főv. Lapok 1890. 64. sz. P. Napló 1890. 46. sz.)
8. Nászuton és egyéb Elbeszélések. Bpest, 1892. (Szépirodalmi könyvtár II. 7. Ism. Nemzet 1892. 139. sz.)
9. Az ár ellen. Regény. Bpest, 1892. (Szépirodalmi könyvtár III, 10. Ism. Egyenlőség 1893. 18. sz. Nemzet 115. sz. Főv. Lapok 123. sz. Pester Lloyd 104. sz.)
10. A gordiusi csomó és egyéb elbeszélések. Bpest, 1895.
Irt szinműveket Hetényi Bélával együtt: A harmadik, dramolette 1 felv., (először adatott 1885. febr. 20. a nemzeti színházban, megjelent a M. Salonban II. 1884–85.); A lidércz, először 1885. szept. 6. a budai szinkörben; Ősz és tavasz, előadatott 1886 márcz. 3. a nemzeti szinházban; A szamárdiak, előadatott Kecskeméten; Nasztya, ezt egy Sarapov Sergius nevű orosszal együtt irta; előadatott Kecskeméten.
Szerkesztette Budapesten a Vasárnapi Lapokat 1880–81., az Ellenőrt 1883., a Magyar Salont 1884. máj. 1-től 1891. szeptemberig Fekete Józseffel együtt; a Szépirodalmi Könyvtárt, melyet a műbarátok köre adott ki 1890–93-ban, 12 kötetben; a Szabad Szó cz. képes politikai napilapot 1893. májustól 1894. máj. 17-ig és szerkeszti a Magyar Geniusz cz. képes lapot 1892. jan. 1. óta s az Otthon képes havi folyóiratot 1894 óta. Összeállította a Magyar Dekameront (száz magyar iró elbeszélését). Bpest. 1891–93-ben.
Álnevei s jegyei: Figaró. Lucifer, -si és -ve-. (Közvéleményben, Pesti Hirlapban sat.)
M. Könyvészet 1886., 1892., 1893.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887., 1890.
M. Salon VIII. 1887–88. arczk. és kézirata, XVII. 1892. arczk.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Szabadság 1891. 21. sz.
Corvina 1895. 13. sz. és önéletrajzi adatok.
