Hoffmann Mór,

Teljes szövegű keresés

Hoffmann Mór,
polgári iskolai tanár, (okl. középiskolai tanár), szül. 1843. jan. 5. Devecserben (Veszprémm.); a középiskolai tanulmányait 1851-től Pápán, Váczon, Komáromban, Győrött és Pesten végezte. 1861–62-ben segédtanító, nevelő, 1863–64-ben képzőintézeti tanuló volt. 1864-ben néptanítói oklevelet nyert, 1865-ben Veszprémben tanító, 1866–67. Belluson és Balassa-Gyarmaton nevelő, 1868–69. igazgató-tanító Lengyel-Tótiban, 1869–75. izr. községi tanító Nagy-Kanizsán. 1875-ben érettségi vizsgát tett és ugyanazon évben polgári iskolai tanító lett (azóta ezen tanítói állásban működik Nagy-Kanizsán.) 1876-ban polgári iskolai tanítói, 1882-ben pedig a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet nyert.
Következő lapoknak volt a munkatársa: Napkelet, Nefelejts (1860–65.), Izraelita Néptanító (1867), M. Ifjúság Lapja, Ung. Schulbote, M. Paedag. Szemle, Bunte Blätter (Lipcse), Unterhaltungsblatt (Bécs), M. Tanügy, Polgári Iskola, Keszthely, Zalai Közlöny, (1887. A költészet paedagogiai jelentősége sat.), Délibáb (Debreczen), a Néptanítok Lapjában (1870. A magyarországi egyetemes tanítógyűlés ügyében, A nőnevelés hazánkban, 1872. Még egyszer a jó közszellem érdekében, 1892. Paedagogiai eszmék Arany János költeményeiben); Zala (1875. 49–52. sz. Goethe, Madách és Byron 1878. 5–7. sz. Regény és annak viszonya a társadalomhoz; Emlékezés Szigligetire, Az ízlésről, 1886. 1. 2. sz. Irodalmi viszonyaink, 1887. 22. sz. A görögök lapdajátéka, Magyarország kulturfejlődése az újabb alkotmányos aerában, 1888. 11. sz. Az ifjúsági irodalom, 1889. 2. sz. Az ébredés korszakából; ezeken kívül száznál több czikk); a Zalai Tanügyben (Arany János Toldija, Toldi szerelme); a Népnevelők Lapjában (A nőnevelésről); a Néptanodában (1885. Radó Vilmos és a Herbart-Ziller rendszer, 1886. Közoktatásunk meddőségének okai főtekintettel a népoktatásra, 1895. A paedagogia a társadalom tükrében, Az iskola és állatvédelem); az Egyetértésben (1889. 240. sz. Az olvasásról és az olvasókönyvekről); programmértekezései a nagykanizsai polgári iskolai Értesítőben (18?6. Hermann és Dorothea, 1877. A költészet a polgári iskolában.) sat.
Munkái:
1. Héber lant. Nagy-Kanizsa, 1868. (2. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1881. Költemények a szent történetből.)
2. Ein Kapitel zur wirklichen Erziehung. Nagykanizsa, 1871. (Jutalmazott pályamunka.)
3. A nevelés és oktatás története. Dr. Dittes Frigyes után ford. Pest, 1872.
4. A nőnevelésről. Jutalmazott pályamunka. Bpest, 1872.
5. Das Weib und seine Erziehung. Lipcse, 1873.
6. Bibliai történetek néptanodák számára. Nagy-Kanizsa, 1873. (2. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1884.)
7. Kebelhangok. Eredeti köszöntések. Nagy-Kanizsa, 1873. (2. kiadás. Nagy-Kanizsa, 1884.)
8. Kis Lant. Bpest, 1873. (Szavalókönyv.)
9. Két gyermek a népből. Elbeszélés a nép és ifjúság számára. N.-Kanizsa, 1874.
10. Egy úri kastély titkai. Regény. N.-Kanizsa, 1874 . Négy kötet. (Tóváry Jenő álnév alatt.)
11. Zsidóinkról. Igaza van-e Csernátony Lajosnak vagy nem? N.-Kanizsa, 1874.
12. A nemzetiség és a nemzeti nyelv. N.-Kanizsa. 1877. (2. kiadás. 1881., 3. k. 1894 . N.-Kanizsa.)
13. Goethe Hermann és Dorotheája. Szöveg-magyarázattal középtanodák számára. N.-Kanizsa, 1876. (Új kiadás. N.-Kanizsa, 1880.)
14. Német nyelvtan és olvasókönyv középtanodák számára. N.-Kanizsa, 1877. (2. kiadás, úgy a II. és III. rész Bpesten; I. rész két kiadásban 1891-ig, a II. öt k. 1891-ig. Ism. Nemzeti Nőnevelés 1889., III. rész 1883., 2. k. 1887., 3 k. 1892. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1886.)
15. Szülőföld és haza. (Zalamegye ismertetése.) Nagy-Kanizsa, 1879. (Bátorfi Lajossal együtt; 2. kiadás 1881.; Zalamegye földrajza cz., 3. k. 1885. 4 . k. 1888., 5. k. 1891. N.-Kanizsa.)
16. A nő a költészetben. Nagy-Kanizsa, 1879. (Kézirat gyanánt.)
17. A német nyelvtan főbb szabályai. Nagy-Kanizsa, 1883.
18. A semiták és antisemiták. Bpest, 1883.
19. A túlterhelés a népiskoIákban. (Paedagogiai kérdések I.) N.-Kanizsa, 1885.
20. Magyar nyelvtan. A közép és polgári iskolák első és második osztálya számára. Bpest, 1886. (4 . kiadás 1892. Bpest.)
21. A népiskolai tananyag revisíója a Herbart-Ziller rendszer tükrében. N.-Kanizsa, 1886. (Paed. Korkérdések II.)
22. A tanuló ifjúság szellemi korérettsége. N.-Kanizsa, 1886. (Paed. Korkérdések III.)
23. Vázlatok és tanulmányok az irodalom, élet és nevelés köréből. N.-Kanizsa, 1887. (Ism. Zalai Tanügy.)
24. Német nyelvtani gyakorlókönyv elemi iskolák felsőbb osztályai számára. Bpest 1890.,
25. Német nyelvtan és olvasókönyv polgári iskolák számára. Bpest, 1890. Két kötet és III. rész. Bpest, 1894.
26. Magyar olvasókönyv polg. fiúiskolák számára. Bpest, 1890–91. Három kötet.
27. Közönséges irálytan a levelezés és ügyiratok megtanulásához... Bpest 1890.
28. Magyar polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése (Gyürky Ant. után átdolgozott 4 . kiadás. Bpest, 1890.)
29. Magyar nyelvtani gyakorlókönyv az elemi iskolák II–IV. oszt. számára. Az országos m. izr. tanítóegyesület megbízásából. Bpest, 1890–91. Három rész.
30. A magyar helyesirás, 73 gyakorlati leczkében. Segédkönyv a helyesírástanítás és tanuláshoz. Bpest, 1893.
31. Rendszeres magyar nyelvtan középtanodák és polg. iskolák III. oszt, számára. Bpest, 1895.
32. Zalavármegye és városai. Évkönyv a millenariumra. Nagy-Kanizsa 1896. (Halis Istvánnal együtt. Sajtó alatt.)
Szerkesztette a Magyar Ifjuság Lapját 1870–71-ben; a Kanizsai Lapokat 1874. jan. 7-től jún. 24-ig és a Zala társadalmi, később politikai hetilapot 1874–83 nov. 21-ig (az utolsó évben Varga Lajossal); mind a hármat Nagy-Kanizsán és ugyanott a Zalai Tanügynek társszerkesztője volt 1882–83-ban.
Kéziratban: Német Synonymicon, vagyis a német rokonértelmű szavak betűrendes jegyzéke az egyes fogalmaik egybevető magyarázatával (694 lap); Magyar költemények, kiválogatva s magyarázva (262 lap.)
Álnevei s jegyei: Udvarfi Mór, Szalamander, Hnn Mór, Fekete, Pápai H. Mór, Tóváry Jenő, (H. M.), H-n és H...y Mór. (Napkelet, Nefelejts, Zala sat. lapokban.)
Kiss Áron, Nevelés Története 253. l. és M. Népiskolai Tanitás Története 209. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886. 93.
Figyelő XIII. 107. l.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887., 1891.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages