Horvát (Horovitz) Lipót,
Horvát (Horovitz) Lipót,
róm. kath. plébános, szül. 1845. máj. 22. Petrisen Aradmegyében, hol atyja Horovitz (most szintén Horváth) Lipót a Szalbek-család uradalmi orvosa volt, anyja Goldscheider Karolin (nagybátyja Horovitz Lázár e század elején neves német paedagogiai s regényíró, anyai nagybátyja Goldscheider, most Gál Henrik, atyja a német írónak, ki Balduin Groller néven ismeretes). H. középiskolai tanulmányait Aradon és Nagyváradon végezte, hol azután a papi pályára lépett és 1868-ban pappá szentelték. 1873-ban a nagyváradi kir. reáliskolában hittanár, 1880. gyoroki, 1882. világosi plébános lett és azóta ott működik. Az aradi Kölcsey-egyesület 1896. fehr. 2. tiszteletbeli tagjának választotta.
Szinbirálatokat, aesthetikai czikkeket és költeményeket írt a 70-es években a nagyváradi Biharba; itt jelent meg Hamerling Ahasvér Rómában cz. költeményének első éneke is az ő fordításáhan. Mint csanádegyházmegyei plébános az Alföldbe, az Arad és Vidékébe s a Magyarország és a Nagyvilágba rajzokat, apróbb czikkeket és költeményeket írt. Szinműveivel úgy az aradi, mint a kolozsvári szinpadokon szép sikert ért el; nevezetesebbek: Sophonisbe cz. öt felv. tragédiája, mely az 1878. Karátsonyi pályázaton első helyen említtetett, a díj azonban akkor ki nem adatott, mely Kolozsvárt 1880-ban adatott először, azóta repertoire-darab lett (ism. Szegedi Hiradó 1882. 44. sz.. Függetlenség 1882. 238 sz.); szinpadra került még Budán, Szegeden, Szabadkán, Kassán, Debreczenben és 1896. jan. 18. Aradon; Izmaeliták és Themistokles, illetve a Nagyság súlya cz. tragédiák, utóbbi Csiky Gergelylyel pályázott és a második helyen említették; továbbá Marianne, Boris czár, Agrippina s Buda halála cz. tragédiák a pályázatokon szintén dicsérettel említtettek. Költeményei, rajzai s utilevelei az Alföldben (1880–85); a Magyarország és a Nagyvilágban, a Magyar Szemlében (melynek több évig rendes munkatársa volt és több beszélyt írt a lapba), a Nagyváradban, a Tiszántúlban, a M. Szellemi Életben (1892.)
Munkái:
1. Egy karácsonéj az első században. Dramolette, Arad, 1886. (Előbb az Alföldben jelent meg.)
2. Pillanatfölvételek. Arad, 1895. (1894. római zarándok útja.)
3. Sophonisbe, tört. tragédia öt felv. Bpest, 1896. (Sajtó alatt.)
A szent István-társulat ifjúsági könyvtárában is megjelent egy elbeszélése s két egyfelvonásos dramolette-je. Mint az Aradmegye monographiájának munkatársa, az Aradmegyében lakozó német polgárok szokásait, életmódját sat. ismertette.
Horovitz családi nevét 1887-ben változtatta Horvátra.
M. Könyvészet 1887.
Aradi Képes Naptár 1887. 66. I. arczk.
M. Sion 1889. 470. l.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláirása.
Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 106. l. és önéletrajzi adatok.
