Horváth Ignácz,
Horváth Ignácz,
műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1843. júl. 25. Pesten; atyját korán elvesztvén, nevelését anyja s gyámja, Szabóky Adolf tanár vezették; a pesti főreáliskolát elvégezvén, 1861-ben a kir. József-műegyetem hallgatójául iratkozott be. Hajlama a gépész-mérnöki szakra vonzotta őt. Kiváló előszeretettel és kitartással búvárkodott már ez időben. egészsége rovására is, a könyvtárakban. Ez érdeklődés eredménye volt, hogy H. az 1864–65. tanév II. felében, még mint műegyetemi hallgató, az erőműgéptani és gépszerkezettani tanszék rendes tanársegédévé neveztetett ki, 1866-ban pedig a helytartó-tanács neki két évre szóló 600 frtnyi utazási segélyt engedélyezett, hogy magát külföldön az erőmű- s gépészettanban tovább képezhesse. Az 1866–67. tanévet a zürichi egyetemen töltötte. Ez időtájban az erőműgéptan és gépszerkezettan a budapesti műegyetemen két tanszék között osztatván meg. az erőműgéptan új tanszékére pályázatot hirdettek és felszólítás folytán H. is pályázott, a ki 1867. okt. 22. meg is kapta segédtanári kinevezését. azon hozzáadással, hogy tanulmányainak befejezése czéljából, a még fenmaradt egy évet (mely azonban később még egygyel megtoldatott) külföldön töltse. Ennélfogva az 1868–69. éveket Francziaországban. főleg Párisban töltötte az erőmű- és géptan tanulmányozásával az école polytechnique s más kiváló tan- és műintézeteken. kivált Tresca és Phillips kitünő tanárok vezetése alatt. Külföldi tanulmányait befejezvén, hazajött és az 1869–70. tanévben mint segédtanár megkezdte előadásait; 1869. decz. 29. rendes tanárrá neveztetett ki. A határt nem ismerő buzgóság és szorgalom fölemésztették a különben is gyenge szervezetű fiatal tanár egészségét és aláásták életerejét. Már az 1870–71. II. félévben, valamint az 1871–72. tanévben nem tarthatott előadásokat és ez idő nagy részét Nizzában és Mentoneban kellett töltenie. Tanári működését 1872–73. tanévben kezdte meg ismét és ettől fogva szakadatlanúl folytatta is, de évről évre szűkebb korlátok között. 1874. máj. 28. a m. tudom. akadémia levelező tagnak választotta. Az 1880–81. tanévben H ismét egész terjedelmében felkarolta a műszaki mechanika és alkalmazott hydraulika előadását, de ez erőfeszítés közben akaratereje megtört az önmagával vívott küzdelemben. 1881. ápr. 18. Budapesten önmaga vetett véget életének.
Czikkei a M. tud. akadémia Értesítőjében (1867. Poncelet tételének egyszerű levezetése s általánosítása; 1878. Az 1876. vizáradás alkalmából Budapesten tett vizmérésekről. székfoglaló; 1880. A viz sebességének változásáról); a párisi L'Institut cz. folyóiratban (1868. Sur les valeurs aproximatives et rationelles des radicaux); a Reformban (1871. 64. sz. De Gerando-Teleki család); a berlini Allg. deutsche polytechn. Zeitungban (1874. Der neu verbesserte Dynamometer des Professors Dr. Hartig.).
Munkái:
1. A budapesti m. k. műegyetem erőműszaki munkatermének műszerei és készülékei. Pest, 1873. (Különnyomat a M. mérnök- és építész-egylet közlönyéből, kilencz ábrával.)
2. Az iparos oktatás Bajorhonban, tekintettel honi viszonyainkra. Bpest, 1873. (Németül. Nürnberg, 1875.)
3. Dynamometer für Arbeitsmaschinen. Bpest, 1873.
4. Mechanika. I. rész. Kinematika. 1. kötet. A pont kinematikája. A szöveg közé nyomott 102 fametszetű ábrával. Bpest, 1874.
5. Közlemények a magyar kir. József-műegyetem műszaki mechanikai laboratoriuma részéről. 1. füzet. Bpest, 1878.
6. A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani s erőműtani vizsgálata. Bpest, 1878. (Szabó Józseffel együtt.)
Kőnyomatban előadásai után: A hydraulika fogalma 1880.; Statika; Műszaki mechanica 1881.
Kézirati munkái: Technische Mechanik. I. Theil. Notirt nach den Vorträgen Prof. Dr. Zeuners. Zürich, 1867. (a m. n. múzeum kézirattárában, 8r. 578 lap); legjelentékenyebb munkáját, a Duna folyam vizsebességének méréseiről, több évi fáradhatatlan munkásságának e gyümölcsét, szintén kéziratban hagyta hátra.
M. tud. Akadémia Értesítöje 1874. 135., 1878. 156., 1880. 22., 39., 1881. 119. l.
M. Könyvészet 1878.
1881: Ellenőr 194. sz., Délmagyarországi Lapok 91. sz., Műszaki Hetilap 7. sz., Pesti Napló 108. sz., Magyarország 108. sz., Hon 107. és 108. sz. esti k. (utolsó levele.)
M. Akadémiai Almanach 1882. 266. l.
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 8., 42. l.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.
