Horváth János,
Horváth János,
theologiai doktor és székesfejérvári püspök, a m tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül. 1769. nov. 4. Csicsón. (Zalam.) középsorsú szülőktől. A fiúnak szép tehetsége hamar feltűnt a helybeli lelkész Jankó Ábrahámnak; kinek buzdítására a szülők előbb a pápai, azután a veszprémi gymnasiumba küldték fiukat további kiképzés végett. 1780 –86 közt végezte középiskoláit és a pozsonyi akadémiába ment, hol két év után, 1788-ban a veszprémmegyei egyház növendékei közé lépett. A hittudomány tanulására a pozsonyi várban levő papnevelő-intézetbe küldetett, hol a keleti nyelvekben, a sz.-írás magyarázatában, az egyház történetében és régészetében tőkéletesíté magát. 1792-ben, a negyedik év beteltével pappá szenteltetvén, megkezdé lelkészi működését mint káplán Veszprémben. Jeles egyházi szónok és művelt férfiú volt. 1797-ben a Jankovich család által szőlős-györki (Somogym.) plébánossá neveztetett ki. 1801-ben, egyházi beszédeinek már hire kelvén, gróf Festetich György a keszthelyi plébániával és a vele járó hahóti sz. Margit szűzről czímzett apátsággal tisztelte meg. Ekkor különös gondot fordított a nemes ifjak nevelőházára, zene-, rajz- és nemzeti iskolákra, Zalamegye árvaintézetének rendezésére, mint az erre felügyelő bizottmány elnöke. Érdemei 1808. aug. 2. veszprémi kanonokságra s 23. a rudinai sz. Mihályról czímzett apátságra emelték. Ugyanezen évben a papnevelő igazgatása és a hittudományok kormányzása is rá bízatott. 1815-ben següsdi, majd pápai, végre sümegi főesperessé neveztetett ti. Mint káptalanának követe 1822. Pozsonyban a nemzeti zsinaton, 1825. pedig az országgyűlésen megjelenvén, a vitatkozásokban élénk részt vett. Tagja volt az országos munkálatok kidolgozására s a hazai irodalom törvényszerinti előmozdítását intéző küldöttségnek. 1826-ban theologiai doktori oklevelet nyert és az egyetem theologiai karának igazgatója s elnöke lett és bozoni választott püspök. Nemsokára helytartósági tanácsossá, 1829. végével az udvari magyar cancelláriánál előadóvá, 1830. szept. 8. székesfejérvári megyés püspökké s 1832. valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A m. tudom. akadémia, melynek alaprajzát szerkesztő választmányának tagja volt, 1832. szept. 11. naggyűlésében tiszteleti tagnak választotta. A székesfejérvári kórház alapjához 1000 frttal járult; papnevelő-intézetében a hazai törvény tanszékét állítá föl és a 19. sz. sorezred katonanövendékeinek a magyar nyelv tanítására évenként 60 pftot rendelt; a magyar irodalmi vállalatokat elősegíté tanácscsal, pénzzel. Zala-, Somogy- és Veszprém vármegyék táblabirája volt. Miután mint követ az országgyűlésre megjelent, meghalt 1835. jan. 16. Pozsonyban. A m. tudom. akadémiában, (hol soha sem jelent meg) Guzmics Izidor tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei, költeményei a Pesti magyar társaság Kiadványainak I. Darabjában (költemények); az Erdélyi Múzeumban (VIII. A becsületes ember képe, Virág Benedekhez, Ártatlansághoz, Igaz férfiú); a Tudom. Gyűjteményben (1817. VII. A ker. hit terjedésének történetei, 1818. VII. Hahoti apátság emlékezete, 1819. II–IV. Az egyházi kormány történetei a magyaroké lett tartományokban a IX. és X. században, 1823. III. Töredék Tóközről, XII. A nevelést tárgyazó gondolatok, 1825. XI. Pestalozzi nevezetes állításai a nevelésről); a Szépliteraturai Ajándékban (1824. költ.); a Hebeben (1825–26. költ. és A Hunnusok királya); a Felsőmagyarországi Minervában (1829. X. A szépség, 1830. X. Régi ének 1580. eszt. előtt való időből, a magyarok eredetéről s egyéb dolgaikról, 1831. V. Osszian, IX. A hajdani görög fejérnép, XI. Brindizi Lőrincz, vagy a Fejérvár elfoglalása után történt fő-ütközet 1601-ben sat.); a Sasban (1831. VI. Fessler birói itélete a könyvekről és a magyar hadi népről, VIII. Az isteni Gondviselés igazságos ez életbeli szerencsére és szerencsétlenségre nézve, 1833. XIII. Csudálkozásra méltó sorsa egy magyar püspöknek Ilosvay Pálnak Tatárországban 1510 körül, XV. Báthory Kristóf sikertelen szavai fiához Zsigmondhoz.)
Munkái:
1. Pásztori dal. Veszprém, 1796.
2. Az Istennek imádása. Veszprém, 1796. (és 1812.)
3. Vitéz Kinisy Pálnak hamvai. Öszve szedte H. J. s(zőllös) g(yöröki) p(lébános). A haza s király védőinek ajánlja S(zvorényi) M(ihály) w(eszprémi) t(anító). Veszprém, 1797. (Költemény.)
4. A jó hazafinak, s igaz kereszténynek példája. Avagy az urban Boldogasszony hava 10. napján 1797. boldogúl kimult... Tolnai Festetits Lajos urnak... ditső emlékezete, melyet halotti tisztességét gyászos szívvel illő sok fő-uri, és köz-rendeknek... eleikbe terjesztett... Pécs.
5. TökélIetes szentségre, és boldogságra vezető Jézus tudományának szivre ható rajzolatja a Danczer Jakab német munkájától. Veszprém, 1800.
6. Buza-kalász koszorú. Veszprém, 1801.
7. Az egyházi férfiak tüköre; avagy Mélt. Zala-Lövői Csapodi Lajos úr halotti dicsérete, melyet Szt. Jakab havának 7. 1801. mondott. Veszprém, 1802.
8. Néhai Mélt. és Ft Pészaki Bajzáth József veszprémi püspöknek... nagy érdemei, melyeket, midőn 1802. Szent-György havának 29. napján a veszprémi megyének árva rendjei gyászos egyházi pompával tisztelték, az ő sirjánál a veszprémi püspöki templomban hirdette. Veszprém, 1802.
9. Néhai Főmélt. és Főt. Schwartzenberg Ernest Cromanai herczegnek, győri megyés püspöknek, szép és kegyes erkölcsei, melyeket az ő gyászünnepén pünkösd havának 21. hirdetett. (Győr), ...
10. Néhai... Tolnai Festetics János úrnak T. Somogy vármegye .. százados kapitányának Szent Iván havának 14. a győri ütközetben történt elestének emlékezete. Veszprém, 1809.
11. A tökélletes fő pásztor. Boldogult Nagy Mélt. Milasin Miklós székesfejérvári püspöknek... emlékezetére, nagy érdemeiből kis asszony havának 13. 1811. Székes-Fejérvárott ábrázolta. Veszprém.
12. Miképpen kell embernek tartoztatnia, viselnie, könnyebbitenie a kereszteket tiszti hivataljában? Azon alkalmatossággal, midőn... Magyarász József úr, papi segédje. első áldozatját mutatta bé... megfejtette. Veszprém, 1811.
13. Hitbéli és erkölcsi oktatások az ur imádságáról, angyali üdvözletről, szent mise áldozatjáról és az anyaszentegyháznak egyébnemű imádságairól. Franczia nyelven írta néhai Nicole ur. Ford. Veszprém. 1815.
14. Az ékes szóllás a koporsóknál. Veszprém, 1816.
15. A régi magyaroknak vallásbéli s erköltsi állapottyokról. A magyar anyaszentegyház történeteinek próbájából Pest, 1817. (Előbb a Tudom. Gyűjteményben.)
16. Tisztelet oszlopa, melyet néhai Tolnai gróf Festetics György ur Ő excellentiájának, ápr. 15. 1819. emelt. Veszprém, 1819. (Németre ford. Szluha Károly gróf. Veszprém, 1819.)
17. A jó és tökélletes szívnek rajzolatja, melyet néhai mélt. és főt. Kurbély György urnak, veszprémi megyés püspöknek kedves emlékezetének megdicsőitésére készített, s az 1821. eszt. kis asszony havának 8. tartott gyászünnepének alkalmatosságával előterjesztett. Veszprém.
18. Szent István első apostoli király a magyar nemzetnek tökélletes emberségre vezető bölcs kalauza. Bécsben a... kapuczinus atyáknak templomában 1825. eszt. kis asszony havának 21. napján hirdette. Bécs, 1825.
19. Pásztori beszéd, melyet mélt. és főt... székes-fejérvári püspök... püspöki székébe lett beiktatásakor boldogasszony hava 8. 1832. a néphez mondott. Székes-Fejérvár.
Szerkesztette és kiadta az Egyházi Értekezések és Tudósitások cz. évnegyedes kath. egyházirodalmi folyóiratot 1820–24-ben husz füzetben Veszprémben (ebben több czikke van); szintén az ő közreműködésével keletkezett az Egyházi Folyóirás cz. kath. hittudományi folyóirat (szerk. Kovács Mátyás és Oswald Ferencz 1832–34-ben) Pesten.
Levelei Révaihoz, Veszprém 1796. márcz. 19. és Horváth Istvánhoz, Pécs 1822. nov. 6., 1828. okt. 25. Sz.-Fejérvár, 1831. decz. 21. (a m. n. múzeumban). Két levelét 1816. máj. 10. és jún. 15. közli a Kath. Hetilap (1879. 48. sz.)
Arczképe rézmetszet, Ehrenreichtől.
M. Kurir 1808. II. 29., 34. sz.
Annalen der Literatur. Wien, 1812. II. 289.
Katona, Historia Critica XLI. 590. l.
Tudom. Gyűjt. 1827. IX. 123., 1835. V. 261. l.
Oesterr. Encyclopaedie II. 649.
1835: Jelenkor 6. sz., Fillértár 32., 33. sz. arcz., Ver. Ofner-Pester Zeitung 8., 13. sz., Erdélyi Hiradó I. 9. sz., Hazai s Külf. Tudósítások I. 7., 8. sz.
M. tud. Társaság Névkönyve 1836. 81.
Egyházi Tár X. 1837. 183. (Briedl Fidél.)
M. tud. társ. Évkönyve III. 1. oszt. 1834–36. 185. l.
Muzarion 1838. (Emlékbeszéd.)
Kis János Emlékezései. Bpest. 1890. 166., 235. l. (Olcsó k. 283.)
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 388. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 198. l.
Vasárnapi Ujság 1857. 6. sz. arczk.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom Története.
Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 275. l.
Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Alba-Regiae, 1877. 305. l.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek.
Kazinczy Ferencz, Pályám emlékezete. Bpest, 1879. 225. l. (Nemzeti Könyvtár III.)
Figyelő V., VI., VII. (H. és Édes Gergely.)
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1894. 429. és gyászjelentés.
