Horváth Károly (mérai),

Teljes szövegű keresés

Horváth Károly (mérai),
városi főjegyző s országgyűlési képviselő, szül. 1812. decz. 18. Alsó-Zsolczán (Borsodm.), hol atyja H. György ev. ref. lelkész volt 30 évig (14 gyermeke közül tíz ért emberkort). H. iskoláit 1818-ban a miskolczi ev. ref. lyceumban kezdte s ott a gymnasiumi s bölcseleti tanfolyamot bevégezve, 1831-ben joghallgatónak Debreczenbe ment. 1833-ban b. Vay Miklós kir. táblai biró meghívta gyermekei mellé nevelőnek Pozsonyba, s kir. táblai gyakorlat végett ezen főúr családjánál maradt az országgyűlés berekesztése után is Pesten 1838 végeig; ez idő alatt 1837-ben ügyvédi vizsgát tett. Az 1839. országgyűlés megnyiltával ismét Pozsonyba ment. 1840-ben a dunántúli megyéket járta be; azután külföldre ment és Németország nagy részét beutazván, Párisban, Svájczban s Felső-Olaszországban járt, és nyolcz havi utazás után tért haza Pestre. Ekkor kezdte ügyvédi pályáját, melyet 1848-ig folytatott. A kir. városok ekkor újból történt rendezésekor Pesten tanácsjegyzővé választatott. 1849-ben a Windischgrätz által kiküldött cs. biztos őt több társával együtt hivatalából elmozdította; ápr. 24. a magyar kormány ismét visszahelyezte hivatalába. Haynau bevonulásakor kényszerült elhagyni Budapestet, hová csak 1850-ben tért vissza; 1851-ben haditörvényszék elé állították és 1854. máj. 4. halálra, kegyelem útján pedig két évi várfogságra ítélték; Josephstadtban öt nap híján ülte le fogságát, midőn kegyelmet nyert és Pestre jött. Az ügyvédi gyakorlatot neki 1858-ig meg nem engedték. 1861-ben
Pestvárosa törvényszerű tisztújításán egyhangúlag városbirájának választotta, mely hivatalát az alkotmányos tisztikar visszalépéseig 1861. nov. 30. viselte. Az 1865. decz. 10-re egybehivatott országgyűlésre Pest-Ferenczváros kerület megválasztotta képviselőnek. Mindig buzgó s tevékeny részese volt a közéletnek, úgy a főváros törvényhatósági bizottságában, valamint az ügyvédi karban, hol előbb az ügyvédi egyletnek, 1869. jan. 31-től, később a kamarának elnöke volt 1878-ban betegeskedése miatt egészen a magánéletbe vonult vissza. Meghalt 1893. máj. 19. Budapesten 81 éves korában.
Az ő tollából kerültek ki az 1848–49-ben Pest városának lelkes kiáltvánvai. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. Felhivás a magyar ügyvédi karhoz); a Fővárosi Lapokban (1890. Pesti reminiszcenciák 1848–49-ből.) Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Hortensia grófnő. Franczia regény Méry után ford. Pest, 1843. (Külföldi regénytár, kiadja a Kisfaludy-Társaság XVII. XVIII.)
2. A nemzeti őrsereg szolgálati s rendszabályai. Javaslatkint és ideiglenesen kiadta... Pest, 1848.
3. Közjegyzői intézményünk és a közjegyzői törvény módosítása tárgyában készült törvényjavaslat. Bpest, 1884. (Különnyomat a Nemzetből.)
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 12., 18. sz. arczk.
Budapesti Közlöny 1869. 27. sz.
Petrik Bibliogr.
Vasárnapi Ujság 1893. 22. sz. arczk.
Egyetértés 1893. 138. sz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem