Horváth (Sándor) Pius,
Horváth (Sándor) Pius,
kegyes tanítórendi áldozópap, szül. 1819. febr. 12. Szombathelyt (Vasm.); iskoláit Kőszegen végezte; 1836. szept. 14. a szerzetbe lépett; a novitiatust (1837–38.) Trencsénben, a bölcseletet (1840–41.) Váczon, a hittant (1842–43.) Nyitrán és SzentGyörgyön (1844.) végezte. (Közben 1839-ben Debreczenben a II. grammatikai osztály tanára volt). 1844. aug. 2. misés pappá szenteltetett föl Nyitrán. Tanár volt 1845–48-ig Veszprémben; midőn a veszprémi nemzetőrség a Drávához vonult, őt mint jeles szónokot tábori lelkészének választotta. 1851–58. Kolozsvárt hittanár volt és 1859–60. egyszersmind a gymnasium igazgatója; 1861–1862. a rendház rectora, a gymnasium igazgatója, hittanár és hitszónok. 1863 ban Mernyén jószágkormányzó; 1864–1867. Pesten a latin s magyar nyelvet és a történelmet tanította a gymnasiumban; 1868–69. Tatán rector és gymnasiumi tanár; 1871–72. egyszersmind igazgató; 1873–1874. Váczon tanár; 1874–84. Temesvárt rector és tanár, később igazgató. 1885 óta Budapesten működik mint a rendi kormánytanács tagja s különösen a rend pénztárnoka.
Pesti tanárkodása alatt vezette a főgymnasiumi ifjúság önképző egyletét és ennek Évkönyvét 1867-ben kiadta. (Ekkor a kör tiszti karában voltak Szivák Imre VI. oszt. és Wlassics Gyula V. oszt. tanuló.) Költeményei, paedagogiai értekezései s történeti czikkei jelentek meg a Religio és Nevelésben (1841. Nepom. Szent János, Szent István vértanú, költői elbeszélések), a Hasznos Mulatságokban (Fülek vár visszavétele 1593-ban), a Religióban és a Pesti Naplóban (Berzsenyi Dániel ismeretlen levele gr. Festetics Györgyhöz.). Programmértekezései a kolozsvári r. kath. gymnasium Értesítőjében (1855. Gróf Koháry István országbiró életrajza, 1856. A valláserkölcsi nevelés mint a sikeres iskolai tanítás főkelléke, 1860. Tarlózat a középkori tudományosság és művészet mezején); czikkei a temesvári Tört. és rég. Értesítőben (VII. 1881. Szemelvények a «Drávántúli» részek történetéből, tekintettel a horvátoknak adott «fehér lapra», VIII. 1882. Illyés András erdélyi püspök eredeti levele 1697-ből.)
Munkái:
1. Magyarország ismertetése. I. Erdély nagyfejedelemség. II. Dalmát. III. Gallicia IV. Európai Török- és V. Görög-országok rövid leírása. Pest, 1847. (Két térképpel.)
2. Magyarország s a hozzá kapcsolt Slavonia ismertetése. A honi ifjúságnak kézikönyvül. Pest, 1848. (Magyar- és Erdélyország földképével. Ezen két munka első terjedelmesebb földrajzi tankönyvünk.)
3. A veszprémi nemzeti őrség zászlószentelési ünnepén tartatott egyházi szózat, melylyet ápril 9. 1848. a szabad ég alatt elmondott. Veszprém, 1848.
4. Egyházi beszéd, melyet keresztjáró-hét első napján a kegyes tanítórendiek akadémiai templomában tartott. Kolozsvár, 1851.
5. Egyházi szózat, melyet Urnap utáni vasárnapon tartott szent-menet alkalmával a k. t. rendiek akadémiai templomában hirdetett 1851. Kolozsvárott.
6. Tiszteletkoszorú főtiszt. és tudós Kalmár Endre úrnak, a kegyes tanítórend tartományfőnökének 1879. nov. 30. Bpest.
7. Egyházi szózat, mit a temesvári kath. főgymn. új zászlójának szentelése alkalmával fehér vasárnapon 1884. ápr. 20. a főgynm. ifjúságához tartott. Temesvár.
8. A temesvári kath. főgymnasium. (Történeti vázlat.) Temesvár, 1884. (Különnyomat a M. orvosok és term. vizsg. XXIII. vándorgyűlésére kiadott Emlékműből.)
Kéziratban van több egyházi beszéde.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 206.
Délmagyarországi Lapok 1882. 3. sz. (Szemere Miklós.)
Munkálatok. Bpest. 1883. XLVI. 215.
M. Könyvészet 1888.
Petrik Bibliogr.
Tudósítvány a kegyes tanítórendiek budapesti főgymnasiumáról 1895. 411., 418–20. l. arczk, és Csaplár Benedek szives közlése a rendház jegyzőkönyvéből.
