Horváth Zsigmond,
Horváth Zsigmond,
ág. ev. lelkész és a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1782. jan. 20. Kis-Köcskön (Vasm.) nemes szülőktől; középiskoláit Sopronban végezte, hol Kis János éleszté benne a hazai irodalom iránt való szeretetet. 1802. okt. 12. a jenai egyetemre iratkozott be, hol két évig hallgatta a hittudományt, a szünidőket kirándulásokra fordítván; meglátogatta Weimarban Herdert, Schillert és Gőthét; ellátogatott Erfurtba s a wartburgi várba; fölkereste Dietendorfbhan a herrnhutiak gyarmatát és Schnepfenthalban Salzmannt, kinek előadásait hallgatta. Hazatérve Nizsnyánszky György gyermekei mellett nevelő volt. 1806. jan. 20. pappá szentelték föl és a csengei (Vasm.) ág. ev. gyülekezet választotta lelkészének. 1824-ben Kővágó-Örsre (Zalam.) hivatott meg. 1828-ban a zalavidéki esperességben jegyző, 1831. zalavármegyei táblabíró, 1835. a győri kerületben első egyházi jegyző s 1837. zalavidéki esperes lett. A m. tudom. akadémia 1833. nov. 15. választotta meg levelező tagjának. Meghalt 1845. okt. 17. Kővágó-Örsön. A m. tudom. akadémiában azon év decz. 29. Toldy Ferencz tartott felette gyászbeszédet.
Czikkei az Erdélyi Múzeumban (1817. IX. A triumphusról); a Tud. Gyűjteményben (1818. XI. A magyar stylistikát tárgyazó észrevételek, 1825. XII. A házi nevelésnek hibáiról és azoknak orvoslása módjáról, 1832 X. A Vesta szűzekről, 1833- IV. A világ rendszere, vagyis: az égi testek az Isten dicsőségének harsány tolmácsai, XI. A 12 égi jegyek magyarázatai, 1836. VI. Életrendszer, VIII. Hosszú élet példái. 1837. II. IV. A csillagok esmértetése, 1839. XII. A Balatonmelléki tájszólás kivonata.)
Munkái:
1. Cooknak, ama híres anglius hajós-kapitánynak a föld körül utazása, melyet Banks és Solander tudósok társaságában tett 1768–1771. esztendőben. Németből ford. Pest, 1810.
2. A vallásnak intései s vigasztalásai. Melyeket a csengei ev. hiveknek, a midőn ezek az ő gyászos hamvaiból újonnan felépült templomokba nov. 21. 1813. isteni tisztelet végett legelőször beléptek, tolmácsolt és szivekre kötött. Győr.
3. Amerikának haszonnal mulattató esmértetése: vagyis az újvilág minden tartományainak, nevezetesebb hegyeinek, folyóinak, városainak, terméseinek, s állatjainak és egyéb ritkaságainak; úgy nem különben otthoni s külföldi, vad és szelid lakosainak természeti, polgári, erkölcsi s vallásbeli állapotjokra nézve a legújabb időkig folytatott leirása. I. kötet Győr.
4. Gróf Macartneynek Chinába tett követségi utazása. Németből ford. és némely felvilágosító észrevételekkel megtoldotta. Pest. 1818. (Nevezetes Utazások Tárháza, szerk. és kiadta Kis János V.)
5. Meermannak utazása Éjszaki Európában. Fordította és holmi szükséges jegyzetekkel megbővítette. Pest, 1819. (Nev. Utazások Tárháza VIII.)
6. Elmederítő, szivképző s characterfestő történetek s adatok fűzére. Gyönyörködtetve oktató olvasókönyv. Pest, 1840. Két kötet.
Kéziratban: A reformatio historiája a leghitelesebb kútfőkből, A naptárak értelmesítése, Egyház-szerkezet, Népnevelés és oktatási rendszer. a m. tud. akadémia által elfogadva.
Az akadémia Tájszótárához balatonmelléki tájszók gyűjtésével járult.
Levelei Horvát Istvánhoz Kűvágó-Örsről 1836. máj. 24., szept. 2., nov. 12., 1837. okt. 31. és szept 2. (a m. n. múzeumban.)
Hrabowszky György, A dunántuli ev. aug. conf. Superintendentia Predikátorai. Veszprém, 1806. 125.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 62. l.
Ujabbkori lsmeretek Tára IV. 392. l. (születésének éve hibásan van 1784-re téve.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 206.
Haan L., Jena Hungarica 124.
Magyar tud. Akadémia Évkönyve VIII. 1860.
Toldy F., Összegyüjtött Munkái V. (Gyászbeszéd.)
Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 90.
Petrik Bibliogr.
