Jancsó Benedek (nagy-nyujtódi)
Jancsó Benedek (nagy-nyujtódi)
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, J. István táblabiró és Kálnoky Zsuzsánna fia, szül. 1854. nov. 19. Geleczén (Háromszékm.); gymnasiumi tanulmányait Csik-Somlyón és Kolozsvárt végezte; egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári s bécsi egyetemen. 1878-ban Kolozsvárt bölcseleti doktorrá avatták; ugyanez év júl. a pancsovai állami főreáliskolához neveztetett ki a magyar nyelv és irodalom rendes tanárának, honnan 1880. júl. hasonló minőségben az aradi állami főreáliskolához helyeztetett át. Itt 1882-ben alapította a Középiskolai Szemle cz. tanügypolitikai folyóiratot; midőn pedig 1887-ben a budapesti II. ker. gymnasiumhoz tették át, itt a Közoktatásügyi Szemlét, melyet 1889-től 1893-ig folytatott. 1892-ben félévet töltött Romániában a tanügyi s közműveltségi viszonyok tanulmányozásával. Visszatérve, a kormány az I. ker. állami gymnasium vezetésével bízta meg; erről azonban 1894. elején lemondott, de megmaradt tanárnak. Jelenleg a miniszterelnöki sajtó-osztályban működik.
Költeménye a kolozsvári Hajnalban (1871.); czikkei a Figyelőben (V., VI. 1878–79. Ki írta az első magyar nyelvtant? A magyar nyelvtudományi eszmék fejlődése a XVI., XVII. században, Erdősi János nyelvészete, VII. 1879. Szenczi Molnár Albert nyelvtudománya, A XVII. század nyelvtudománya, VIII., IX. 1880. A XVII. század nyelvművelése, Komáromi Csipkés György nyelvtana, Pereszlényi Pál nyelvtudománya, Kövesdi Pál nyelvtana, XIV. 1883. Arany János, XVI. 1884. Arany János lelki betegeiről, XVII. 1884. A Mondolat-pör); a Havi Szemlében (1879. A kurucz költészetről); a Fővárosi Lapokban (1880. A czigány költészetről, Disraeli mint regényíró, 1881. A gyermekek Dickensnél, Az élettelen tárgyak Dickens regényében, 1882. Petőfi költészetének politikai előzményei, Petőfi hazafias költészete, Moore költészete és az ir kérdés és könyvism., 1883. Dido királyné, 1882–83. Könyvism., Két új elbeszélő, 1885. A világ megvetéséről, könyvism., 1888. Walter Savage Landor és Trelawny, 1889. A magyarországi néprajzi társaság, Hamlet és Don Quichotte); az Alföldben (1881. Petőfi hazafia költészetéről, 1882–84. Kölcsey nyelvügyi politikája, 1886. 61. sz. Márczius 15. emlékezete. 1889. 250. sz. A néprajzi társaságról); a Koszorúban (1881. Petőfi forradalmi költeményei, 1882. Dr. Faust, Kain, Manfred. Ádám, 1885. Petőfi pesszimismusa. Emlékbeszéd Fábián Gábor felett, A puszta befolyása a magyar költészetre); a Nyelvőrban (1881. Bethlen Gábor magyarsága); a M. szemlében (1881. Hunfalvy Pál rumun tanúlmányai, A magyar nemzet eredete); az Arad és Vidékében (1881. Az öngyilkosság philosophiájához, Magyar népdalok angolul, Carlyle Tamás. 106. sz. Petőfi radikalismusa, 246. sz. Sámi László, 1882. 81. sz. A kurucz mozgalmak költészetéről, 295. sz. A puszta és a magyar költészet, 1883–86. 71. sz. tárczák, könyvism., A Shakespeare mythosz, 95. sz. Turgenyev a szerelemről, 115. sz. Kőrösi Csoma Sándor mint deák), az ellenzékben (1881. Petőfi katonadalairól, Egy chinai birálata Magyarországról, 1882. több kisebb közlemény); a Középiskolai Szemlében (1882. Hogyan kell olvasni a halotti beszéd ch-ját?); a Pesti Naplóban (1883. 306. sz. könyvismert., 1884. 319. sz. Kölcsey viszonya Kossuthhoz, 1888. 129. sz. könyvism.); az Élet- és Irodalomban (1884. máj. Byron és Auguszta); a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (I. 1884. Emlékbeszéd Kölcsey Ferencz felett); az Ország-Világban (1884. Jakab Ödön, Özv. Cserey Jánosné. 1888. Ábrányi Emil); a Hazánkban (1884. Kölcsey Ferencz megyei tisztviselősége); az Aradi Hirlapban (1884. 236. sz. Kölcsey mint vallásbölcselő), a Budapesti Hirlapban (1884. 285. sz., Kölcsey és az akadémia, 1885. 258. sz. Fábián Gábor emlékezete); a Társalgóban (1885. Könyvism.); a Szarvsi Lapokban (1885. 50. sz. Petőfi álnevei); az Alföldi Képes Ujságban (1887. Egy összeesküvés 1848–49-ben, Kossuth és a kisdedóvás ügye, Orosz irodalmi állapotok, Czigány tudós, Niobe, A Kölcsey-egyesületről, Egy-két szó irodalmi viszonyainkról, Petőfi hazafias lyrája); az Aradi Közlönyben (1886. 115. sz., 1887. 82. sz. Bem hadsegéde Szántófalvi X. Márton, 1888. 147. sz. Áron az ágyúöntő székely, 1889. 93. sz. Murai Károly mint író); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XX. 1888. Turgenyev Iván); az Egyet. Philol. Közlönyben (1889. könyvism.)
Munkái:
Szenczi Molnár Albert, Nyelv- és irodalomtörténeti tanulmány. Kolozsvár, 1878. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja).
Magyar nyelvtudomány-történelmi tanulmányok a XVI. és XVII. századból. Bpest 1880.
Szavaló könyv. Arad, 1884.
Kölcsey Ferencz élete és művei. Bpest, 1885. (Nemzeti Könyvtár XXXVIII. Ism. Nemzet 194. sz., Figyelő XIX., Harmonia, Főv. L., P. Napló 107. sz., Ország-Világ, Budapesti Hirlap 115. sz., Egyet. Philol. Közlöny. Századok, M. Tanógy).
Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
Magyar irodalmi olvasmányok a görög nyelv pótlásául. A gymnasium V., VI., VII. és VIII. osztálya számára. Bpest, 1890–91., 1893–94. Négy kötet. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891., Tanáregylet Közlönye 1892).
Középiskoláink reformja. U. ott, 1891. (Ism. Budapesti Szemle LXX.)
A Daco Romanizmus és a magyar kulturpolitika. Ajánlva a közoktatásügyi miniszter figyelmébe. U. ott, 1893. (Névtelenül).
Román politikai és történelmi tanulmányok. U. ott, 1894.
Szabadságharczunk és a dákoromán törekvések. U. ott, 1895. (Ism. Vasárn. Ujság 11. sz.)
A román nemzetiségi törekvések. U. ott, 1896. (Ism. Budapesti Napló 21. sz.)
Szerkesztette a Középiskolai szemle tudományos és tanügyi havifolyóiratot 1882-ben Aradon (Antolik Károly és Spitkó Lajos társszerkesztőkkel; írt belé több tudományos és tanügy-politikai czikket), a Tanulók Olvasó Tárát 1888-ban Boros Gáborral, az Egyetemes Közoktatásügyi Szemlét 1891. jan. 15-től 1892-ig egyedül és 1893-ban Balássy Dénessel Budapesten. Szerkeszti Arad vármegye és város monographiáját, melyből eddig (1892–95.) Simonkai Lajostól és Márki Sándortól három kötet jelent meg. (J. írja ennek ethnographiai részét).
Lakatos Ottó, Arad története III. 25.
Bakk Endre, A Bak és Jancsó család története. Bpest, 1883. 186., 187. l.
Figyelő XX. 313. l.
Aradi Képes Naptár 1887. 66. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890–94.
Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 285.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 94. l.
