Jancsó György (kézdi-vásárhelyi),
Jancsó György (kézdi-vásárhelyi),
jogi doktor, egyetemi tanár, 1853-ban Tályán (Zemplénm.) ág. ev. szülőktől; a gymnasium nyolcz osztályát az eperjesi ág. ev. collegiuman 1873. júl. 9. végezte; az eperjesi jogakadémián hallgatta a jogot és 1875-ben letette az elméleti bírói államvizsgát. Ugyanez év őszén Budapestre ment és az egyetem hallgatói közé iratkozott be; 1877. államtudományi államvizsgát tett és 1879. ápr. 5. jogi doktori oklevelet, 1880. jan. 20. pedig ügyvédi oklevelet nyert. Mint végzett jogászt 1875. decz. 2. kinevezték joggyakornoknak és szolgálattételre beosztották a pestvidéki kir. törvényszékhez. Innét, ez évi szolgálat után, hivatalból áthelyezték a budapesti kir. ítélőtáblához, hol 1880-ban segédfogalmazó, 1883. fogalmazó lett. 1887-ben a kir. curiához tanácsjegyzőnek, két és félévi szolgálat után pedig a pestvidéki kir. törvényszék birájává nevezték ki. 1890. márcz. egyetemi magántanárrá képesítették a magyar magánjogból a budapesti kir. ítélőtáblán mint kisegítő birót alkalmazták; a kir. táblák decentralisatiója alkalmával 1891. febr. 1. kassai kir. ítélőtálai biróvá nevezték ki; innét pedig 1891. júl. 24. a kolozsvári egyetemhez rendes tanárnak a polgári peres és perenkívüli törvénykezési jog tanszékéra, hol jelenleg is működik. 1893–94-ben dékánja volt a jogtudományi karnak, 1894–95. elnöke a jogtudományi államvizsgálati bizottságnak és tagja az I. alapvizsgálati bizottságnak.
Értekezései és czikkei közül a Jogtudományi Közlönyben (1879. A kezesség fogalma és jogi természetes, 1880. A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje, 1883–1884. A nagykőrösi eset és a magánindítvány, Magánjogi codificatiónk, 1889. A hozomány biztosítékai, különösen jelzálogos biztosítása, A fél tanuja által szolgáltatott félbizonyíték kiegészíthető-e az ellenfél pótesküjével, Az örökösök perbehívása, A kötelesrész átöröklése); a Büntetőjog Tárásban (1882. Hamis és vétkes bukás); a Nemzetben (1884. 781–785. A magyar házassági vagyonjog tervezete); a M. jogászgyűlés Évkönyvében (1885. A betudás, collatio); az Ügyvédek Lapjában (1889. Egyoldalú kereskedelmi ügylet, A jegyajándék visszakövetelése), a Jogan (1889. A közbirtokosság, compossesoratus) sat.
Munkái:
A közszerzeményi jog. Bpest, 1882. (M. jogászegyleti Értekezések I. 7.)
A magyar váltótörvény. U. ott, 1883. (Commentár, 2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1887.)
A magyar kereskedelmi törvény. U. ott, 1885. (Commentár)
A magyar házassági vagyonjog. U. ott, 1888. (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1890.)
Magyar özvegyi jog. U. ott. 1895.
A magyar házassági jog. U. ott, 1896.
A döntvényeket és elvi jelentőségű határozatokat két évig az Ügyvédek Lapjában és több évig a jogtudományi Közlönyben közölte. (Ez utóbbiak nagyobb része egybegyűjtve közöltetett a Döntvénytár új foly. XIV., XX–XXIII. köteteiben.)
M. Könyvészet 1886–87., 1890.
Kiszlingstein Könyvészete.
Corvina 1895. 14. sz.
Hazánk 1895. 132. sz. és önéletrajzi adatok.
