Kacziány Géza,
Kacziány Géza,
bölcseleti doktor, középiskolai tanár, K. Nándor nyug. kir. törvényszéki biró és zágoni Bodola Mária fia, szül. 1856-ban Aradon; tanulmányait Budapesten végezte az ev. ref. főgymnasiumban és az egyetem jog- és államtudományi karán (1877-ben). Tanári képesítést nyert külön polgári s külön középiskolára magyar és németből, latinból és bölcseletből. Egy évtizedig hirlapíró-publicista volt, 1879-ben belépve a Pesti Hirlap szerkesztőségébe, melynek s később a Budapesti Hirlapnak helyettes szerkesztője, a Harmonia cz. zenelapnak felelős szerkesztője volt (1881.); másfél évig Pozsonyban a Westungarischer Grenzbote cz. politikai napilapot (1885–86.), nem egészen egy évig az Arad és Vidékét szerkesztette (1887.) Ez év szeptemberétől kezdve németnyelvet tanított nyolcz évig a budapesti ev. ref. főgymnasiumban és azontúl a székesfővárosi IX. kerületi felső-kereskedelmi iskolában tanár. Közigazgatósági hivatalokra jogi s államtudományi vizsgái alapján képesített. Részt vett az occupatióban.
Czikkei (többnyire névtelenül), vagy -y -za jegy alatt) s költeményei (Erin álnév alatt) a P. Hirlapban (1880. 149. sz. Orlayné, 159. sz. könyvism., 261. sz. A tragicum Teleki Kegyenczében sat.); a Budapesti Hirlapban (1881. 159. sz. könyvism., 1882. 187. sz. A jó öreg korcsmáros, ismeretlen adatok Petőfi édes atyjáról, 1884. 89. sz. Emlékezés Puskás Ferenczre); a Vasárnapi Ujságban (1884. költ., 1885. költ. Burns, 1887. Ifj. Horvát Árpád, 1890. elb., 1895. költ.); az Ország-Világban (1886. költ. Burns után); a Fővárosi Lapokban (1886. költ. Burns, Murger Henry után); a Koszoruban (Dalok Burnstől); az Arad és Vidékében (1887. 96. sz. Komáromy Alajos, rajzok és költ.); a Felső Torontálban (1888. 43. sz. Nők miatt vivott párbajok 1848 előtt); a M. Bazárban (1888. költ. Longfellow, Bryant, stb. után); a Pesti Naplóban (1885-től kezdve, 1890. 44. sz. Bihari Kálmán, 1891. 188. sz. A hegedűkirály, Joachim József, hatvanadik születése napján); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1890. Dapsy László, 1895. Somogyi Rudolf, továbbá Publicanus és dr. b. j. jegy alatt). az 1880-iki Házi Naptárban, a Hölgyek Naptárában (költemények); a Prot. új Képes Naptárban (1891. elbeszélés); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. A magyar versalakok Erdősiig, Ősköltészetünk az összehasonlító irodalomtörténet alapján, különnyomatban is megjelent) a Jelenkorban (1896–97. Vajda János) Németországi lapokba is írt, különösen a Magazin für die Literatur des In- und Auslandes 1886–87. folyamaiba, a Neue Musikzeitungba; s nevezetesen Petőfi költeményeit fordította. Publicistai dolgozatai a Pesti Hirlapban (1879–81.), a Budapesti Hirlapban, a Grenzboteban (Viktor álnév alatt), az Arad és Vidékében (1887.), az Egyetértésben (1888.) s a Hazánkban (1895–97.) nagy számmal. Az élczlapok régi munkatársa, különösen sokat írt az Üstökösbe (1893. áprilistól 1894. áprilisáig.)
Munkái:
Szegedi igazságszolgáltatás. Vácz, 1877.
A nővérek. Ebers György regénye, ford. Bpest, 1880. (Előbb a P. Hirlapban.)
Az egyévi önkéntes a közös hadseregben. A fölvételi föltételek pontos felsorolásával, hiteles forrásokból (törvények, szabályzatok, rendeletek és utasításokból) állítva össze az egyévi önkéntes szolgálat előtt, alatt és után fölmerülő viszonyokra vonatkozó adatokkal. Hat melléklet. (Irályminták.) U. ott, 1883. (2. czím-kiadás U. ott, 1886., 3. átdolg. kiadás: Az egyévi önkéntes a közös hadseregben és a m. kir. honvédségben ... Az új véderő törvény 2889. VI. t. cz. alapján cz. U. ott, 1890.)
Egy évig mondurban. Karczolatok az egyévi önkénytes életből. U. ott, 1884. (Ism. Koszorú 1883. Németül: Berlin, 1890.)
Egy szó. Ebers György regénye, ford. U. ott, 1884. (Olcsó Könyvtár 178.)
Alisz. Regény öt énekben. Kolozsvár, 1885. (Ism. 1884: Budapesti Hirlap 347. sz., Főv. Lapok 209. sz., Egyetértés 350. sz., Vasárnapi Ujság 52. sz., 1885: Nemzet 5. sz., Budapesti Szemle XLII.)
A raveloei takács. (Silas Marner.) Regény. Eliot György után angolból ford. Bpest, 1886. (Olcsó Könyvtár 193.)
Die Wehrkraft Österreich-Ungarns in der zwölften Stunde. Leipzig, 1886. (Egy tiszttársával együtt névtelenül.)
Híres magyar párbajok. Bpest, 1889.
A fekete-sárga zászló alatt. Elbeszélések a kaszárnya-életből. U. ott, 1889. (Ism. Ország-Világ 17. sz., Vasárnapi Ujság 15. sz.)
Alarm, Bilder aus der bosnischen Okkupation Berlin 1890. (Számos, e kiadás számára irt közleménynyel s előszóval «in usum Germaniae.»)
A nagy manöver és egyéb bakatörténetek. Ugyanott, 1892. (Ism. Élet 836. lap).
A kalóz. Byron lord után angolból fod. U. ott, 1892. (Olcsó K. 311.)
A népfölkelőné. Tréfás monolog. U. ott, 1893.
Divat és sport. ráma. U. ott, 1894.
Álneve: Gyalog Huszár, Vén Sas, Rossz Csont, Her Man stb.
M. Könyvészet 1877., 1880., 1886., 1888–902., 1892–93.
Pallas Nagy Lexikona X. 3. l. (Ballagi Aladár).
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink, Bpest, 1896. 27. l.
