Kacziány Nándor,

Teljes szövegű keresés

Kacziány Nándor,
nyug. kir. törvényszéki biró, szül. 1822. okt. 16. Mernyiken (Zemplénm.), hol atyja s nagyatyja ág. ev. lelkészek voltak; első neveltetését és oktatását atyjától nyerte; már nyolcz éves korában beszélt magyarul, németül és tótul. Az 1831. nagy kolera időbeli parasztlázadáskor atyja megöletvén, özvegy anyjával és négy testvérével Iglóra (Szepesm.) anyai nagyanyjához költözött. A gymnasiumot, bölcseletet, jogot és hittant az eperjesi ág. ev. collegiumban végezte; 14 éves korában Pongrácz Ferencz szépírás- és rajztanár segédje volt. Elvégezvén a jogot, az eperjesi ker. táblánál feleskettetett jurátusnak. Özv. Pulszky Károlyné, Pulszky Ferencz édesanyja házánál, Radvánszky Károly és Lajos nevelője volt kevés ideig. Letevén Tiszolczon a papi vizsgát, bátyját Kacziány Gusztávot fölváltotta Geszten és Tisza Domokos tanítója lett, míg kiszemelt nevelője Kovács János külföldön bevégezte tanulmányait. 1846-ban Bécsbe kapott meghívást bölcseleti magán-tanárul; e mellett az ottani polytechnikumban hallgatta a felsőbb mathesist és geometriát. 1847-ben a nagyenyedi ev. ref. collegiumhoz német nyelv tanárának hivatott meg. 1848. júliustól az első magyar felelős vallás- és közoktatási ministeriumban fogalmazó volt; később a hadügyi ministeriumban foglalkozott hadnagyi rangban; honnét a honvédséghez átlépvén, a hadjáratot végig küzdötte, míg Világosnál a fegyvert letevén, orosz útlevéllel Kolozsvárra visszatért, hol a cs. kir. kerületi biztossághoz fogalmazó napidíjasnak beosztatott; később valóságos cs. kir. kerületi fogalmazó lett; majd a nagyenyedi cs. kir. járásbirósághoz neveztetett ki albirónak és 1853-ban az osztrák törvényekből a vizsgát letette s ezzel birói minősítést nyert. Nagyenyeden megtanulván a rumén nyelvet, áttétetett a gyulafehérvári cs. kir. törvényszékhez és 1854-ben a szászvárosihoz jegyzőnek. 1855-ben Aradra neveztetett ki a cs. kir. törvényszékhez titkárnak, hol mint bűnügyi biró működött. 1858-ban Békés-Gyulára neveztetett ki cs. kir. megye-törvényszéki tanácsosnak; tagja volt a b. Wenkheim Krisztina gyámhatósági bizottságának. Mellékesen tanulmányozta a kertészeti irodalmat és kertészettel is foglalkozott. Fiai neveltetése czéljából, kérelmére, visszahelyeztetett az aradi cs. kir. megyetörvényszékhez, hol 1861-ben rendelkezési állapotba helyeztetett és ez évben választatott Marosszék képviselőtestületének tagjául. Újból beosztatott az aradi, majd békés-gyulai s 1865-ben a szolnoki megyetörvényszékhez. 1867-ben a debreczeni kerületi táblához sajtóügyi vizsgáló birónak neveztetett ki. Ugyan ez évben a pesti sajtóbirósághoz helyeztetett át és a sajtóügyi osztályt vezette. A kir. törvényszékek rendezésével, 1872-ben a budai kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki, hol leginkább bűnügyekkel foglalkozott. A budai kir. törvényszék megszüntetésével 1875-ben nyugdíjaztatott. A 71-es évek elején tanulmányát az állami pénzjogra fordította s ezen irodalmi téren működik jelenleg is Budapesten.
Az 50-es évek elején több jogudományi czikket írt egy bécsi szaklapba; czikkei az Alföldben (1861. Ipar- és selyemtenyésztés körüli nézetek, Kell-e Aradon magtárüzlet?, Felhívás a közmagtárak és egy alkotmányos pénztár alakítására, 1867. apró gazdasági czikkek); kertészetgazdászati czikkei vannak a Girókuty által szerkesztett Kertész-Gazdában (1865–69.) és Lukácsy Népkertészében (1865), a Jogtudományi Hetilapban (1866. Az ingatlan zálogbirtok haszonélvezetéről, Az esküdtszékek Magyarországban, A budapesti kereskedelmi kamara emlékirata az osztrák polg. törvk. receptiója tárgyában, 1867. Az osztrák törvényszékek újjá-szervezése, Észrevételek az osztrák biróságok új szervezéséről); a Jogtudományi Közlönyben (1868. Gyakorlati észrevételek esküdtszékeink körül, 1869. Észrevételek a büntetőtörvényre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésről, 1875. Királyi kegyelem a bűnvádi eljárásban, Jogtörténelmi társulat, 1877. Törvénysértés lehet-e tárgynélküli?) Számos pénzügyi czikke külföldi politikai és szaklapokban.
Munkái:
Alkotmányos életadó, (Ultimatum álnév alatt.) Arad. 1861. (Politikai füzet az Ausztriával való kiegyezésről.)
A gyümölcsfa-tenyésztés rendszere. Huszty József műkertész közreműködésével szerkeszté ... U. ott, 1865.
A magyar népalkotmány vázlata felelős miniszteriummal és megyei önkormányzattal, közjogi szempontból tekintve. U. ott, 1867. (Névtelenül).
A gyümölcsfanyesés. Debreczen, 1868.
Társadalmi észjog. Bpest, 1873. 1. füzet. (A többi a kiadónak, Fekete Bernátnak csődbejutása miatt nem jelenhetett meg, kézirata is elveszett).
Tantus-Valuta. Wien. 1885. (Német röpirat, névtelenül.)
Zur Regelung des Geld-, Münz-, Bank- u. Zahlungswesens. U. ott, 1889.
Tisza – az aranyos – elkésett actiója. Aranyvalutás tanulmány. Bpest, 1890. (Tisza István, Valutánk rendezéséről cz. füzetére felelet, melyben az aranyvalutát szédelgésnek, nép- és világcsalásnak bélyegzi.)
A világvaluta 12 pontja az állami pénzjog fejlesztésére. Irta Budapesten, 1895. máj. U. ott, 1895.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1890. és önéletrajzi adatok.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages