Kacziány Ödön,
Kacziány Ödön,
genrefestő, előbbinek fia s K. Géza tanár testvérbátyja, szül. 1852. jan. 7. Maros-Vásárhelyt; Kolozsvárt, Aradon és Budapesten végezte a főgymnasiumot és érettségi vizsgát tett. Először Barabás vezetése alatt tanult rajzolni s aquarelleket készíteni; 1869-ben a müncheni akadémiára ment és ott maradt 1870. júliusig, a porosz-franczia háború kitöréseig. 1871-ben néhány hónapig a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt, de katonai kötelezettsége s egy hosszabb betegség megszakították pályáját és csak 1873 tavaszán utazhatott ismét Münchenbe, hol 1874 aug. maradt. Az 1875. évet Párisban töltötte, mint az École des Beaux-Art növendéke. Innen Toldy István nemzeti Hirlapjának párisi levelezője volt. Két ízben élvezett művészeti ösztöndíjat a vallás- és közoktatási miniszteriumtól az országos képzőművészeti tanács ajánlatára. 1876. szeptemberben a zentai községi gymnasiumhoz választatott meg tanárnak, 1877–80-ig a czeglédi polgári iskolánál tanított. 1878-ban az országos rajztanárvizsgáló-bizottság előtt a szabadkézi s mértani rajzból oklevelet nyert. 1880. nov. 10. a szegedi m. kir. állami főreáliskolához rendes tanárrá neveztetett ki. 1890-ben egészségi okból szabadságoltatott, azután ideiglenesen nyugdíjaztatott. jelenleg mint festőművész Budapesten működik. K. főleg mint humoros thémák feldolgozója ismeretes; de vannak komoly tárgyú életképei is. Mint illusztrátor és író is tevékeny munkása az időszaki sajtónak.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1879–80. műbirálatok, tárczák); a Vasárnapi Ujságban (1882. Az épülő Szeged, 1893. Benczur műtermében, 1894. Munkácsy első vázlata a Honfoglaláshoz, Magyar festőművészek: Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Benczur Gyula, Vastagh György, Baditz Ottó, Margitay Tihamér, 1895. Molnár József festő); a Fővárosi Lapokban (1889. 314., 320., 331. sz. A téli kiállítás a műcsarnokban); az Életben (1892. Marr Károly, A flagellansok cz. képe, Képzőművészet); a M. Szemlében (1894. A honfoglalás, Munkácsy Mihály festménye, A tavaszi műtárlat, A műcsarnok téli kiállítása); írt még a Magyarország és a Nagyvilágba, az Ország-Világba s a Technische Mittheilungen für Malerei cz. szaklapba.
Munkája: A három ajándék. Budapest, 1897. (Filléres Könyvtár 30.)
A Pallas Nagy Lexikona X. 4. l. (Szana Tamás).
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története 1851–1894. Szeged, 1895. 149. l.
