Kállay Béni, (nagy-kállói),

Teljes szövegű keresés

Kállay Béni, (nagy-kállói),
cs. és kir. közös pénzügyminister, val. belső titkos tanácsos és aranykulcsos, K. István kir. tanácsos, Csanádmegye administratora (1841.) és Blaskovich Amália fia, szül. 1839. decz. 22. Pesten; atyja 1845-ben elhalálozván, anyja visszavonultan élt, hogy minden gondját gyermekei nevelésének szentelhesse. K. tanulmányait többnyire házilag, magánnevelők vezetése alatt végezte Pesten. Birtokainak nagy része zálogban volt, úgy pörölték vissza, részint kora özvegységre jutott édes anyja, egy igazi magyar asszony, részint egészen fiatal korában ő maga. Birtoka angol rendszer szerint bérben van; K. maga csak annyiban gazdálkodott, a mennyiben mint fiatal ember megpróbált mindent, kapálástól, kaszálástól, zsákhordástól egész egy gulya megitatásáig, és igyekezett mindezt arra a virtuozitásra vinni, mint a minőre a vívást, lövést, lovaglást vitte. K. a diplomatiai pályára készült; korán belátta azt, mily hátrányban kell lenniök a nyugati hatalmak Konstantinápolyban alkalmazott és általában a keleti politikával foglalkozó államférfiainak az orosz államférfiakkal szemben, már csupán azért, hogy nem bírják, mint az oroszok, ama tényezők nyelvét, melyekkel érintkezniök kell és azon kezdte, hogy 1865-ben a török nyelvet tanulta Vámbérytől; csakhamar az orosz és szerb beszédet is elsajátította. Így felkészülve utazásra indult a keleten, különösen a Balkán tartományokat látogatta meg és az itt szerzett nép- és földrajzi ismereteit 1869-ben belgrádi főkonzullá történt kinevezése után közvetlen forrásból egészíthette ki. A magyar kormányban beállott fuzió után leköszönt belgrádi állásáról és Budapestre jövén, 1875-ben képviselővé választatott. A magyar parlamentben hallatott főszólalásai a keleti ügyekben nem mindennapi tájékozottságot árultak el és már akkor sejteni lehetett, hogy a keleti kérdés napirendre kerülte ő neki fogja juttatni a jelentékenyebb szerepek egyikét. A Sennyey-féle mérsékelt conservativ pártnak közegül szolgáló Kelet Népe cz. politikai hírlapot alapította és szerkesztette. Mint lapvezér majdnem önálló, korlátlan hatalmat gyakorolt lapja szelleme s tartalma felett, saját politikai pártjának az övéitől eltérő nézeteitől és sugalmaitól is függetlenül tartotta magát és e miatt differentiák merültek fel a lapvezér és pártja vezérférfiai közt, kikkel a Bosznia elfoglalását illető nagy és fontos kérdésben egyszerre szakított és a lapvezérségről lemondott. Andrássy Gyula gróf már mint képviselőt rendkívüli küldetésekre használta; így beutaztatta vele Boszniát és Herczegovinát, tapasztalatairól jelentéseket tévén a miniszternek; majd Konstantinápolyba küldetett, hogy gróf Zichy nagykövet mellett vagyis inkább helyette a portánál egyesség kötése végett puhatolózzék; végre a kelet-rumeliai bizottságban osztrák magyar küldötté neveztetett ki. Konstantinápolyban így a hely szinén mélyebb és alaposabb tanulmányokat tehetett s ezúttal Kis-Ázsiában is huzamosan időzött. Folyton fokozódó diplomatiai képzettsége s páratlan jártassága a keleti politikára vonatkozó kérdésekben és feladatokban csakhamar annyira elismertetett, hogy 1879. szept. 30. a közös külügyminiszterium osztályfőnökévé, rendkívüli követi és meghatalmazott ministeri czímmel s jelleggel, nevezték ki Bécsbe. Ő inaugurálta Andrássyval a boszniai politikát. Neki köszönhető Bosznia s Herczegovina újjászületése, mely ma általános elismerés szerint a Balkán félsziget legjobban kormányzott tartománya. Alatta a közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás és egészségügy bámulatosan fejlődött és a nyugateurópai civilisatió mindinkább meghonosúl. Mint közös pénzügyminister és e minőségben Bosznia kormányzója 1882. jún. 4. óta vezeti az elfoglalt tartományok sorsát. Különösen a Kelet ismeretében európai tekintély és a Balkán-félszigetnek legalaposabb ismerője. Kitüntette ebbeli jelességét abban a nemzetközi bizottságban is, melynek feladata volt a berlini congressus megbízásából a déli Bulgária részére készült statutumokat kidolgozni, hol ő mint rendkívüli követ és meghatalmazott minister a monarchiát képviselte a legjelesebb keleti diplomaták sorában, kik mind nagy súlyt helyeztek a képességeire. Sok érdemeiért az elismerés minden jelében részesült: a m. tudom. akadémia 1878. jún. 14. levelező, 1888. máj. 4. rendes, 1890. máj. 8. pedig tiszteleti taggá választotta; valóságos belső titkos tanácsos és aranykulcsos, a Szent István-rend lovagkeresztese, a Takova szerb kir. rendnek nagy keresztese s több más külföldi rend középkeresztese.
Czikke a Jogtudományi Hetilapban (1866. A londoni tower). A Nemzetgazdasági Szemlében közölte: A régi bankok története cz. értekezését; az Akadémiai Értesítőben (1891. 326–350. 1. Gróf Andrássy Gyula emlékezete, előadta a máj. 10. közülésen) és különböző lapokban számos publicistai dolgozatai. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1875–78. I., II. Költségvetés 1876-ra, III. Általános jövedelmi pótadó, Spanyol vámreform-pótegyezmény, Nyolczvan milliós államkölcsön, Közigazgatási bizottság, IV. Fegyelmi eljárás módosítása, V., VI. Népiskolai hatóságok, Budapesti Dunaszabályozás, interp., Városi, kisebb törvényhatóságok megszüntetése, VII. Némely törvényhatóságok területének szabályozása, VIII. Költségvetés 1877-re, ált., IX. Költségvetési törvényjavaslat, X. Választókerületek új beosztása, Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezése, XI. Somogymegye sat. kérvénye az orosz-török háború ügyében, XII. Királyi kuria biráskodása választási ügyekben, Helfy Ignácz mentelmi ügyének megsértése, XIII. Bankszabadalom, Határőrvidéki vasutak, XIV. Vám-, kereskedelmi és hajózási szerződések meghosszabbítása, Osztrák kormány lemondása, XV. Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával; vámtarifa osztrák-magyar vámterületen, XVI. Közösügyi költségek hozzájárulási aránya, 1867: XIV. t.-cz. sat. fentartása 1878. máj. 31-ig.)
Munkái:
A szabadságról. John Stuart Mill után angolból ford. Pest. 1867. (Előszóval. Ism. Magyarország 33. sz.)
A szerbek története. 1780–1815. I. kötet. Bpest, 1877. (Előbb a Budapesti Szemlében V–VII. 1874–75. jelent meg. Ism. Budapesti Szemle XIV., A Hon 35. sz., Pester Lloyd 51. sz. Németül: Schwiker Henrik által ford. Bécs és Lipcse, 1878. Két kötet.)
Oroszország keleti törekvései. Történelmi vázlat. U. ott, 1878. (2. kiadás. Bpest, 1879. Ism. Pesti Napló 46. sz. Németül: Schwicker Henrik által ford. U. ott, 1878. Szerbül: Ujvidék. 1885.)
Galátea. Dráma 5 felv. Vasiliadis Sz. N. után újgörögből ford. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 58. Előadták a nemzeti színpadon 1877. decz. 21. Előbb a Budapesti Szemlében XV 1877. jelent meg. Ism. 1877: Főv. Lapok 291., Ellenőr 553. sz., Hon 336., P. Napló 338., Bud. Szemle XV.)
Olcsó vidéki vasutak Magyarországon. U. ott, 1881.
Magyarország a Kelet és Nyugot határán. U. ott, 1883. (M. tudom. Akadémia Évkönyvei XVII. 1. Akadémiai székfoglaló.)
Szerkesztette a Kelet Népe cz. politikai napilapot (mint lapvezér) 1875. jún. 15-től 1878. decz. 31-ig Budapesten.
Vasárnapi Ujság 1879. 41. sz. arczk. (Asbóth János).
Magyarország és a Nagyvilág 1879. 41. sz. arczk.
M. Polgár 1879. 232. sz.
M. Népvilág 1879. 29. sz. arczk.
Budapesti Közlöny 1879. 231. sz., 1882. 155. sz.
Pesti Hirlap 1881. 306. sz. (K. mint hírlapíró. Pokorny Jenő.)
Hon 1882. 154. sz. esti k.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 58. l. (Tóth Lőrincz).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages