Kiss Bálint,
Kiss Bálint,
ev. ref. lelkész, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1772. decz. 9. Vésztőn (Békésm.); Debreczenben tanult, hogy 1790. ápr. 20. a felső osztályba lépett; 1795-ben Vésztőn rector és 1798. nyarától a jenai egyetem hallgatója volt. Innét haza érkezvén, 1799-ben Szentes választá lelkészeül és július 13. foglalta el hivatalát, melyet ötvennégy évig viselt. Nagy munkásságot fejtett ki, különösen a népiskolai tankönyv-irodalom terén; e század három első tizedében az általa írott tankönyvek általánosan használtattak a ref. felekezet népiskoláiban; de nemcsak e téren, hanem a történelem és egyházi szónoklat- és a gazdaságtanban is jelesül dolgozott, miért a m. tudom. akadémia 1839. nov. 23. levelező tagnak választotta. Polgári s egyházmegyéje is tisztelte benne a tehetséget és amaz 1835-ben táblabiróvá, emez 1814-ben a békés bánáti egyházi vidék consistoriumi tanácsbirájává, 1830-ban ugyanennek jegyzőjévé, 1836-ban esperessé és iskolák felügyelőjévé választá. Meghalt 1853. márcz. 25. Szentesen. A m. tudom. akadémiában 1855. július 9. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a Nemzeti Gazdában (1817. A szentesi vaseke lerajzolása és elkészítése módjának előadása), a Tudom. Gyűjtemnyben (1820. X. A cserép-zsindelyeknek hasznos voltokról, a gyuladások ellen és azoknak könnyű módú készítésekről s közönségesé tételekről, 1836. III. Értekezés a kápolnai emlékképről); költeményei a debreczeni Lantban (III. 1834., IV. 1835.); az Athenaeumban (1842. III. 31. 32. sz. könyvism.); egyházi beszédei a Fördős Lajos által szerkesztett különféle viszonyokra szolgáló papi dolgozatok (Kecskemét, 1853. 4. füz. A bőjtről, Miket az Isten munkáiból megtanulunk?, Az ősz oktatásai, XI. 1858. A káromkodásról)
Munkái:
1. Kis agenda, az urvacsorával élni szándékozó fiúk és leányok számára... 1815.
2. Erkölcstudomány, röviden előadva... 1816. (Benedek: Utmutatása szerint.)
3. Magyar régiségek. Pest, 1839. Három rész, három köny. rajzzal. (I. A magyar nemzet szülőföldéről, nyelvéről, betűiről, számainak neveiről s formáiról, és öltözeteiről; a scythákról és hunnusokról. II. A régi madjarok lakóhelyeiről s történeteiről, e mostani hazánkba jövetelökig. III. A magyarok miféle vallást követtek Ázsiában és a mostani hazánkban is, keresztyénekké levésökig. Ism. Tudom. Gyűjtem. 1839. V., 1840. XII. K. válasza 1840. IV. 95. l.)
4. Első évi oktató, az írás, olvasás és rajzolás kezdetének ABC-jével. U. ott, 1844. (2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1847.)
5. Nőitan, vagy az asszonyi nevezetesebb munkák és kötelességek tudománya. Falusi leányok és fiatal asszonyok haszonvételére. U. ott, 1846.
6. Falusi földmívelőket oktató. Emberi társasági és keresztyéni kötelességeiknek teljesítésére, és szokott munkáiknak helyesen és hasznosan való gyakorlására, elbeszélések, kérdezősködések és mutogatások által. U. ott, 1846. (A 3–6. munka ismertetése a Prot. Egyh. és Isk. Lapban 1846. 616. l.)
7. A természeti és keresztyén vallás életre ható főbb részei; ezeknek tanulását könnyebbítő kérdésekkel, és a vallástani homályos értelmű, s idegen nyelvekből is átvett műszavak magyarázatának rövid szótárával. Az értelmesebb tanulók, és a vallás lelkével közelebbről ismerkedni kivánók haszonvételökre készítette. Kecskemét, 1851. (2. bőv. és jv. kiadás. U. ott, 1852.)
8. Népszerű innepi egyházi beszédek szószékre és magán hívek saját házi használatukra. Debreczen, 1852.
Kéziratban: A szentesi ev. ref. ekklezsia krónikáját, melyet 1700-tól 1765-ig készen talált, folytatta 1825-ig 600 lapra terjedő két ívrétű kötetben; A helvét vallástételt követő békés-bánsági egyházvidék vallási, polgári, tudomány- és földleírási története; a Ritus expolradae veritatist lefordította, a nehezebb értelmű szókat fejtegette; az akadémia 1837. kérésére: Melyek legyenek azon magyar hangzatú helyirási és családnevek, melyeknek eredeti jelentését meghatározhatni? verenyzett, de a feladatnak nem tehetett eleget; Értekezés a kisebb nemzeti iskolákba behozandó rendszerről; A magyar nyelv születéséről, nevekedéséről és betűformáinak okairól, jelentéseiről sat. 1840; Magyar régiségek IV. rész 1844.; Székfoglaló értekezés a növények alkotó részeinek a szaglás és kóstolás által közelebbi megismeréséről és azoknak a vegytan és orvosi tapasztalatok segítségével testünk táplálására s orvoslására az eddigieknél nagyobb mértékben lehető fordításáról, melyet a kir. m. természettudományi társulat alapszabályai szerint készített (a budapesti egyetemi könyvtárban 4rét 40 lap); A mostani malmok hibáiról, azoknak jobb móddali készítéséről, németül, mely az ausztriai Landesregierungnak adatott be rajzokkal Bécsbe.
Arczképe: kőnyomat és névaláírása Kiss Bálint 1853. rajza, a Fördős Lajos Papi dolgozatok (Kecskemét) 1853. IV. füzetében; olajfestés fia Kiss Bálint által 1852-ben festve a debreczeni ev. ref. collegium könyvtárában.
M. Tudós Társasági Névkönyv, Buda, 1842. 58., 1847. 75. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 85. l.
Akadémiai Értesítő 1855. 423. l. (Toldy Ferencz).
Haan, Jena Hungarica 118. l.
Protestáns Naptár 1860. arczk. (Bonyhay Benjamin.)
Toldy Ferencz, Összegyűjtött Munkái V. 392. l.
Kiss Áron, Magyar népiskolai tanítás története 156., 435. l.
Kerékgyártó Árpád, Magyarország Emléknapjai 155. l.
Uj M. Athenás 215., 506. l.
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaeida. Bpest, 1886. 535. l. (Kiss Áron.)
Petrik Bibliogr.
