Kóródy Sándor (borzsovai),

Teljes szövegű keresés

Kóródy Sándor (borzsovai),
jogakadémiai tanár, szül. 1843. jan. 1. Rekettye-Daróczon (Beregm.); tíz éves korában árva lett az anyagi nagyanyja Gönczy Sámuelnél keze altt növekedett; gymnasiumi s jogi tanulmányait a sárospataki főiskolában kezdette s fejezte be 1863-ban. Tevékeny részt vett a főiskolai ifjúság irodalmi mozgalmaiban. 1864–65-ben Pesten töltött joggyakorlat alatt az írók és művészekkel való gyakori érintkezés fejlesztette benne az irodalmi munkásságot. 1865 végén ügyvédi oklevelet nyert s szülőmegyéjében, Beregszászon nyitott ügyvédi irodát. Ifjúkorában nagy hajlama volt a szinészethez, Ujhelyt, Patakon és Beregszászon mint műkedvelő többször fel is lépett. Utóbbi helyen 1866-ban állandó műkedvelő társaságot szervezett, valamint az ellenzék pártmozgalmaiban is mint szónok szerepelt. 1872–82-ig a város tiszti ügyésze volt. Buzgalommal működött a nevelésügy és az egyházi közélet terén; a beregi ev. ref. egyházmegye világi jegyzővé, 1883-ban egyházmegyei tanácsbiróvá választotta meg. 1882-ben Beregmegye árvaszéki első ülnöke s elnökhelyettese lett, mely állásában, egyszersmind tiszteletbeli tiszti főügyészi minőségben, 13 évig működött. A beregmegyei közművelődési egyesület megalakításában is része volt. Erős és sikeres mozgalmat indított meg előbb irodalmi téren, majd a megye gyűlésein az idegen hangzású helységnek magyarosítása érdekében; az ő s Lehoczky Tivadar javaslata szerint történt aztán legnagyobbrészt a helynevek magyarosítása; továbbá a vidéki szinészet rendezésénél is közreműködött javaslatával. 1893-ban létesítette a beregmegyei irodalmi és műpártoló egyesületet, melynek elnöke lett. 1896-ban a vármegyei szolgálattól visszalépett és ugyanazon év őszén a máramaros-szigeti ev. ref. lyceumhoz rendes tanárnak hivatott meg; azóta ott a büntetőjogot adja elő.
Első költeménye a Vasárnapi Ujságban (1861.) jelent meg; azóta irt költeményket humorisztikus, társadalmi s vegyes czikkeket a következő lapokba s folyóiratokba: Kartácsok, humorisztikus füzet (Sárospatak 1862 költ), Gombostű (1862–63. költ.) sárospataki Emlékkönyv (1863. beszély és költ.), Bolond Miska (1864–65. czikkek és Fa Jankó név alatt költ.), Családi Kör (1864. költ.), Bereg (1874-től 1885-ig főmunkatársa, írt a lapba 200-nál több czikket és apróságot, állandó humorisztikus rovatát is ő irta), M. Ujság (1867–75.), Ludas Matyi (1867–72), Nép Szava (1868–71), Egyetértés (1875–85), Kecskemét (1875–76), Garabonczás Diák (1875), Bereg- és Ugocsai Naptár (1875.), Prot. Képes Naptár (1876., 1878., 1881. költ.), Képes Családi Lapok (1880. költ.), Szinészeti Közlöny (Kassa, 1883. A vidéki szinészet rendezése), Koszorú (VI. 1881. Petőfinek A gyüldei ifjakhoz cz. költeményét közölte), Szinészek Lapja (1887. A kongressus előtt) a Vidéki Költők Albuma (Kassa, 1896. három költeménye) sat.
Szerkesztette a Beregvármegyei Képes Naptárt 1890-re és 1891-re; segédszerkesztője volt a Bereg cz. lapnak 1874-től 1896-ig való időközben több évig.
Kéziratban: Két haza cz. 5 felv. drámája.
Álnevei s jegyei: Bodrogh, Papra Morgó, Vérkeparti, Csergő, Gránit, Villi, Dydor, K. S., (K)., K-y S.
Léhoczky Tivadar, Bereg vármegye monographiája. Ungvár, 1881. II. 144. l. és Király Pál szives közlése.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages