Kőrösi Henrik,
Kőrösi Henrik,
középiskolai tanár, Reich Zsigmond kántor-tanító és Goldhammer Mária fia, szül. 1859-ben Nagy-Kőrösön (Pestm.); középiskolai tanulmányait Jászberényben az egyetemet Budapesten végezte; 1883-ban nyert tanári oklevelet a magyar nyelvből és bölcseletből. 1883–86-ig a budapesti tanárképző intézet gyakorló-főgymnasiumának ösztöndíjas tagja volt. Az 1886–87. tanévben a budapesti II. kerületi egyetemi kath. főgymnasiumban mint helyettes tanár működött. 1889-ben a pécsi állami főreáliskolához a magyar irodalom és philosophia tanszékére neveztetett ki. 1895 nyarán tanulmányutat tett Párisban és Londonban. 1897-ben központi szolgálattételre a közoktatásügyi ministeriumba rendeltetett be. (Reich családi nevét Kőrösire változtatta.)
Elbeszélést és czikkeket írt a Képes Családi Lapokba (1885); a M. Szalonba (1885. A Kemény család eredete), a Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe (1885–86. A paedagogiai képzésről. Soy 24 tétele, Oroszország oktatásügye a mult században. 1886–87. Bartal 30 éves irodalmi működése, 1888. A magyar nyelv középiskolai tanításáról), a M. Nyelvőrbe (1896. Somogymegyei tájszavak), a Magyar Paedagogiába (1895. A reáliskolai tantervrevisio), a Budapesti Hirlapba (1895. 285. sz. Négy millió forint népiskolákra, vezérczikk, 1899. 144. sz. A népiskolai tantervreviso), a M. Tengerpartba (1897. 22. és köv. sz. A magyar tengerpart), a Kármán-Albumba (1897. A nemzeti elem a theoretikumokban). Ezeken kívül írt könyvismertetéseket a Budapesti Szemlébe, a Tanáregylet Közlönyébe, a Pallas nagy Lexikona II. kötetébe ethnographiai, a Pécs, Pécsi Ujság, Pécsi Napló, Esti Ujság, Pesti Napló és Néptanítók Lapja cz. lapokba tanügyi és publicisticai czikkeket:
Munkája: A magyar népmesék anyagáról. Bpest, 1889. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1890.)
Requinyi Géza, Pécsi főreáliskola története. Pécs, 1895. 237–39. l. és önéletrajzi adatok.
