Kovács Dezső,
Kovács Dezső,
ev. ref. főgymnasiumi tanár, K. János segédszolgabiró és Bárdy Zsuzsánna fia, szül. 1866. decz. 29. Magyar-Láposon (Szolnok-Dobokam.); anyját öt éves korában elvesztvén, elszegényedett atyja, ki később másolgatásból élt, nevelte; K. szűkös anyagi viszonyok közt végezte a gymnasiumot a kolozsvári ev. ref. collegiumban; a IV. osztálytól kezdve magántanítóskodással tartotta fenn magát. 1887-ben a kolozsvári egyetemen tanárjelöltnek iratkozott be a magyar-latin szakra s tanári oklevelét 1896-ban szerezte meg. 1897-ben megválasztották a kolozsvári ev. ref. collegiumhoz a magyar irodalom tanárának, (miután u. ott 1891-től mint helyettes tanár működött). A húmoristákról tartott értekezéssel szept. foglalta el székét.
1888-ban az Erdélyi Hiradónál nyert alkalmazást, mely lapba számos elbeszélést, birálatot és tárczát írt; 1890-ig volt e lap kötelékében, midőn egy évre Bécsbe ment önkéntesnek. Elbeszélései, tárczái megjelentek az Ellenzékben, Kolozsvárban, Magyar Polgárban. Erdélyi Képes Ujságban, kolozsvári Életben és más vidéki lapokban; továbbá a Hazánkban, Ország-Világban (Benedek szerk.), a Hétben, Uj időkben és a M. Szalonban, az Erdélyi írók és művészek Almanachjában (1892. elb.); czikke az Erdélyi Hiradóban (1895. 1. és köv. sz. Jókai regényei a szinpadon. a regény és dráma viszona); a Család és Iskolának is munkatársa. A broche cz. elbeszéléséből Gyulai Farkas vígjátékot írt.
Munkái:
1. Trifolium. Kolozsvár, 1891. (Bede Jób, Fekete Béla és K. elbeszélései. Ism. A Hét 6. sz.)
2. A dráma és a regény határai. U. ott, 1894.
Szerkeszti 1899. jan. 1. óta a Kolozsvári Lapokat (a vidék egyetlen szépirodalmi lapját, melylyel a nemzeti iránynak akar szolgálni.)
M. Könyvészet 1891.
Erdélyi irók és művészek Almanachja. Kolozsvár, 1892. 141. l. arczk. és önéletrajzi adatok.
