Láng Nándor,
Láng Nándor,
bölcs. doktor, főgymn. tanár, I. Ferdinand polgáriskolai tanító és Láng-Arnold Katalin fia, szül. 1871. jan. 3. Delibláton (Temesm.); a gymnasiumot Fehértemplomban végezte. 1888–92. a budapesti egyetem bölcseleti karán classica philologiát, archaeologiát és művészettörténelmet hallgatott. 1892-ben bölcselet-doktor lett. Bécsben végezte önkéntesi éveit, mire 1893–94. a nagyszebeni főgymnasiumhoz ment helyettes tanárnak; 1894–95-ben állami ösztöndíjjal archaeologiai tanulmányokat folytatott Párisban és meglátogatta a londoni, belgiumi s németországi képtárakat és múzeumokat. Visszatérte után 1895. szept. helyettes tanár lett a budapesti II. kerületi kath. gymnasiumnál, hol 1896 óta rendes tanár.
Czikkei a M. Paedagogiában (1897. Az ifjuság művészeti neveléséről és könyvism.); írt még a Művészi Iparba, Vasárnapi Ujságba, a Tanáregyesület Közlönyébe, az Egyet. Philologiai Közlönybe, Pester Lloydba, M. Szemlébe s a Budapesti Hirlapba. A Pecz-féle Ókori Lexikon számára írta az antik művészetre vonatkozó czikkeket és szerkeszti ezen lexikon illusztrálását.
Munkája: Analecta ad latinitatis hungarorum dictionarium. De latinitate codicis diplomatici Arabdiani continuati vol. II. Budapestini, 1892. (Bölcseletdoktori dissertatio.)
Álneve: Makár.
Lasz Samu szives közlése (önéletrajzi adatok.)
