Lange Péter Traugott
Lange Péter Traugott (burgenkroni),
városi tanácsos, szül. 1797. jan. 2. Brassóban; ugyanott járt a gymnasiumba s 1816–18-ig a kolozsvári lyceum hellgatója volt; 1819. szept. 12-től 1820-ig mint tiszteletbeli irnok szolgált a kormányzóságnál; 1821. jún. 15-től 1837-ig fizetéses rendes írnok, majd accessista volt az erdélyi udvari kanczelláriánál: 1827-ben a bajor frauendorfi kertmívelő társaság tagjának választotta. 1837-ben a brassói község megválasztotta tagjának, jan. 17. a tanácsnak is tagja lett. Bécsben tartózkodása alatt, szülővárosában felállítandó takarékpénztár tervét dolgozta ki. Midőn hazájába visszatért, 1837-ben Brassóban megnyilt az első takarékpénztár; ennek mintájára alakult 1840-ben a nagy-szebeni takarékpénztár is. 1842-ben ipartársulatot alapított szintén Brassóban és 1845-ben ugyanott nyugdíjintézetet és egy 1846. jan. 17. megnyilt zálogházat. Az 1847. erdélyi országgyűlés berekesztése után Binder G. P. superintendens, Wächter József tanár és Zimmermann József táraságában a szász nemzet-egyetem által az Unio tárgyában Bécsbe s onnét Innsbruckba küldetett. 1849. ápr. 26., midőn Brassót a magyarok megszállották, lemondott tanácsosi állásáról, melyet azonban jún. ismét elfoglalt. 1849. okt. 25. Salmen szász comes által meghivatott Nagy-Szebenbe, több bizalmi férfival együtt, hogy a cs. biztosokkal törvénykezési s igazgatási tervezetek előmunkálataiban részt vegyen. 1850. aug. 21. a Ferencz József-rend lovag-keresztjét kapta. 1851. jan. 6. Bach Eduard cs. biztos Bécsbe hívta az új erdélyi vámtarifa kidolgozására; jún. 26. Schwarzenberg herczeg kormányzó kinevezte kormányzósági előadónak a kereskedelmi ügyekben Nagy-Szebenbe, 1852. nov. 26. nagyszebeni kerületi biztosnak, végre 1854. febr. 28. erdélyi kormányzósági tanácsosnak. Betegeskedése miatt 1861. ápr. 23. nyugalomba vonult 2525 frt évi fizetéssel; egyszersmind osztrák nemességet nyet. Meghalt 1875. ápr. 15.
Munkái:
1. Das sich selbst tilgende Staatsanlehen, oder das allgemeine Pensionat. Allen hohen Regierungen und jedem Menschenfreunde zur geneigten Würdigung vorgelegt. Wien, 1839. (Ism. Wiener Zeitung 1840. 134. sz.)
2. Kronstädter Gewerbs-Vereinstatuten. Kronstadt, 1843.
3. Az eleven gyepű galagonyából (fejér tövisből) vagy világos útmutatás, miképpen lehessen kevés költséggel, 150 esztendőnél tovább tartó eleven galagonya gyepüt ültetni, gyarapítani és felnevelni, s az által valamint a kerti és mezei, de különösen az erdei gazdaságnak nagyon ártalmas, szint úgy a szemet is sértő száraz vesszős, palánk és drága léczes kerteket, kivált falun örökre elmellőzni. Kiadta 1834-ben cs. k. pensios kapitány nemes Schenk György úr, egyik tagja a közönséges gyakorlati kertmivelő frauendorfi társaságnak Bavariában, és kevés rövidítésekkel magyarra fordította ... 1839-ben. Brassó, 1843. (Magyar és német szöveggel és 5 kőnyom. tábla rajzzal.)
4. A brassói közönséges nyugpénzintézet alapszabályai. U. ott, 1845. (Németül: 1845., ruménül 1846. u. ott.)
5. Belehrung und Aufschlüsse über die Kronstädter allgemeine Pensionsanstalt. U. ott, 1852.
6. Die Seidenkultur in Siebenbürgen, oder was geschah, um diesen nützlichen Culturzweig hier Landes iins Leben zu rufen? Wie geschah es? und welches waren die Erfolge? Hermannstadt, 1856. (Kőnyomat.)
7. Kurze Darstellung dessen, was im Zwecke der Einführung der Seidenkultur in Siebenbürgen bis gegenwärtig geschehen ist. U. ott, 1859.
8. Bemerkungen zu Th. J. Leitners: Wie lange kann die allgemeine Kronstädter Pensionanstalt noch bestehen? 1862. U. ott, 1863.
9. Radikale Steuerreform. Eine Anregung. Möge dieselbe von den hohen und höchsten Faktoren der Gesetzgebung auf beiden Seiten der Leitha eines Durchblickes und geneigter Erwägung gewürdigt werden. Von einem Freunde des Vaterlandes und der Menschheit. Wien, 1868.
Hazai s Külf. Tudósítások 1827. II. 6. sz.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 227. l.
Szinnyei Könyvészete.
Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Bpest, 1887. 305. l. arczk.
