Las-Torres János,
Las-Torres János,
szőlőgazda, 1848–1849. honvéd százados, szül. 1811. szept. 29. Pécsett (Baranyam.), hol akkor atyja L. János előkelő cs. tiszt állomásozott; (a család Spanyolországból származott, hosszabb ideig Németalföldön katonáskodtak; L. Bernát Ágoston, L. János nagyatyja Luxemburgban született, de már Mária Terézia uralkodása alatt Nádasdy generális hadtestében mint kapitány harczolt II. Frigyes porosz király ellen; atyja 1774. nov. 11. Bécsben született); L. fiatal éveit atyja mellett az olaszországi különböző helyőrségekben élte, hol bő alkalma nyilt általános műveltségre szert tenni s különösen nagy nyelvismeretei voltak, a mennyiben a magyart, németet, olaszt, francziát, horvátot és szerbet egyaránt jól beszélte; 5–6. évet mint hadapród egy huszár-ezredben töltött; azonban a napoleoni háborúk után való hosszú béke miatt, tiszti előléptetését bevárni nem tudván, atyja hivásának engedve (ki időközben mint alezredes Péterváradon nyugalomba vonult), ott hagyta a katonai pályát és mint gazda Péterváradon telepedett le. Az 1848. szabadságharcz őt is magával ragadta s a péterváradi honvédszázadnak főhadnagya, majd századosa lett és a vár védelmében, úgy több kirohanásban részt vett; a magyarok ügyét helyismereteivel, befolyásával kitünően előmozdította; ezért a kapituláczió után több hónapi fogságot szenvedett. Szenvedélyes szőlőgazda volt, ki ezen a téren messze vidéken nagy tekintélyre tett szert. Sűrűn levelezett a szakemberekkel és a lapokkal; de aggkorában végtelen bánatára szép szőleink a phylloxera által történt elpusztulását meg kellett érnie. Meghalt 1899. aug. 20. Péterváradon.
Czikkei a Borászati Füzetekben (1869. Uj szőlőültetési mód, A szerémség borvidéke, Válasz Entz Ferencz Nyilt levelére, Oktatás: miként kell kénezés által a még söprőn fekvő uj fehér borokat megtisztítani s belőlök az erjanyagokat eltávolítani, A lefejtett borok kezelése azok megéréséig, Az uj-borok harmadik lefejtéséről, Az ó-borok felüdítéséről, A szőlőtőke és szőlőink állapota Szerém vidéken, A szerb vagy az úgynevezett karloviczi ürmös készítésmódja, 1870. A szőlőfajokról, melyeket a Szerémségben elterjeszteni kellene, A borok betegségei – és azon módok, melyek szerint a praxis azokat orvosolni szokta, Adalékok azon okokhoz, melyek miatt boraink a jobb hírű külföldiekkel a versenyt ki nem állhatják, 1871. A befolyásról, melyet a cultura a szőlőmívelés szerencséjére gyakorol és annak követelményeiről, A szőlők trágyázásáról, Ismét néhány szó a fontos befolyásról, melyet a szőlőfajok művelési módja a borok jóságára gyakorol, Borászati kisérleti állomásokról, Slankamenka, 1872. Nemes kék kadarka. A szőlőmetszésről. Apró fehér vagy sárga bálint, Borügyünk emeléséhez, A szőlőfajok értékének kipróbáltatásáról, Cognac-készítés mint a boripar egyik nevezetes jövedelmi forrása, 1873. Adalékok azokhoz, mi Magyarország szőlőszete terén még szükségesek lennének. A cognac mint a borok följavításának legtermészetesebb eszköze. Ez utáni teendőink szőlőszetünk emelése érdekében, 1874. A kisérleti szőlők hasznáról és azok miképeni szervezéséről), a Borászati Lapokban (1874. A magyar borok a bécsi világkiállításon, Néhány szó boraink kiviteléről, A szerémi 1873. bortermelésről, Sima és gyökeres vessző vagy a szőlők ültetése Magyarországban, Magyarország veres borai, Boraink nemesbítése, Panaszok a magyar bortermelés hanyatlása felett, Borászati és kertmívelőtársulatok szükségességéről Magyarországon, 1875–81. több czikk.)
Fiának Las-Torres Gyula budapesti kereskedőnek szives közlése.
