Lassú István,
Lassú István,
a m. kir. udvari kanczelláriánál irattári segéd, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1797. ápr. 12. Visken (Máramaroson), tanult 1812. júl. 3-tól a máramaros-szigeti ev. ref. főiskolában; a bölcseletet, theologiát és törvénytudományt is ott hallgatta, hol senior és 1817–18-ban a rhetorikai osztályban a görög nelv és egyetemes történelem tanítója volt; tanulói pályáján a széki gróf Teleki család segélyezte. 1823-ban a m. udvari kamaránál Budán alkalmaztatott mint accessista a lajstromozó osztályban; 1828-tól cancellista, 1836. registrans, 1839. segéd (adjunctus). Hivatalos elfoglaltsága mellett szakadatlanul foglalkozott az irodalommal, bár mint maga írja: «egy királyi tisztnek, a kitől már maga a hivatal minden nap hat órát von el, valóban nagy szükséget kell az időre nézve szenvednie.» Munkái azonban nem lévén forrásokból dolgozva, szorgalmas compilatióknál nem egyebek, mégis érezhető hiányt pótoltak annak idejében; azonban írótársainak élesebbi nyilatkozatai által elkedvetlenítve, korán felhagyott az irodalommal. 1846-tól alirattárnok és Tornavármegye táblabirája volt. A m. tudom. akadémia 1833. nov. 15. választotta levelező tagjai sorába. Meghalt 1852. jan. 19. Pesten tüdővészben. A m. tudom. akadémiában 1852. márcz. 22. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet; Máramaros vármegye a szülőháza (ma már nem áll fenn a ház) közvetlen szomszédságában levő ev. ref. iskola falába emléktáblát helyezett el és azt 1896. júl. 12. ünnepélylyel leplezte le; ekkor a m. tudom. akadémiát Szilágyi István képviselte.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1823. XII. I. Vilhelm oraniai herczeg élete, 1824. XI. A nagy Hunyady védelmeztetése a Pannonia nevű Vaterländisches Originalblatt 1822. folyamatjának 99. ívjében tett vádak ellen, 1825. XI. II. Filep spanyol király meggyőzhetetlen spanyol serege, 1826. VI. A drámai költés és annak historiája, 1827. IV–VI. Moritz Kotzebue, Reise nach Persien 1817. Kivonat); költeményei a Szépliteraturai Ajándékban (1825–26.); czikke a Sasban (II. 1831. Németország.) Élénk részt vett a pesti Wigand-féle Esmeretek Tárában, melynek első négy kötetéhez számos statisztikai s történelmi czikket írt; a négy utolsóhoz majd mind ő adta a történelmi czikkeket és az utóbbi köteteknek szerkesztését is ő vezette 1833–34-ben.
Munkái:
1. Franczia országnak statistikai, geographiai és historiai leírása. Pest, 1827.
2. Nagy-Britannia statistikai, geographiai és historiai leirása. U. ott, 1827. (Ism. Hazai s Külf. Tudósítások I. 22. sz. 2. megbőv. kiadás. U. ott, 1830.)
3. Az orosz birodalom statistikai, geographiai és historiai leirása. U. ott, 1827. (2. megbőv. kiadás. Buda, 1831.)
4. A lengyel királyság és a krakaui szabad státus statistikai és historiai leírássok. Pest, 1828.
5. A prussziai királyság statistikai, geographiai és historiai leírása. U. ott, 1828.
6. A török birodalom statistikai, geographiai és historiai leirása. U. ott, 1828. (2. megbőv. kiadás. Buda, 1829.)
7. A statistikára való bévezetés és Európának statistikai, geographiai és historiai rajzolatja s a tudósok és tudományok rövid historiája. Pest, 1828.
8. Az austriai birodalomnak statistikai, geographiai és historiai leirása. Buda, 1829. (2. kiadás, az austriai birodalom földképével. Pest, 1833.)
9. A svéciai és norvégiai s a dániai királyságoknak statistikai, geographiai és historiai leirása. Buda, 1829.
10. Q. Horatius Flaccusnak ódái. A két magyar hazában lévő ifjuságnak és a római classica litteraturában gyönyörködőknek számára nemzeti nyelvén készített magyarázatokkal kiadta. U. ott, 1829. (Az ódák első könyvét tartalmazza, pártolás hiánya miatt a többi elmaradt.)
11. Algirnak statistikai, geographiai és historiai leirása. U. ott, 1829.
12. Az olasz státusoknak statistikai, geographiai és historiai leirása. U. ott, 1829.
13. Világ történetei. U. ott, 1832. Két kötet. (A legrégibb időktől Ausztria hatalmas megállapításáig; a részvét elégtelensége megakasztotta a folytatást.)
14. Merkur. Genealogiai, historiai és statisticai zsebkönyv 1836-ra. U. ott, 1836. Genealogiai táblával. (Az európai uralkodó házak genealogiája s az európai országok statistikai átnézete. Francziaország földirata, Francziaország történetei. Ism. Figyelmező 1837. I. 4. sz. Ezen előfizetésre létesített vállalat a könyvvizsgálatnál váratlan akadályokra talált; hogy pártolóinak némileg eleget tegyen, Francziaország régibb történetét rögtönözte, de e hirtelen munka kemény megrovást aratván, felhagyott ezzel is. Kéziratban maradt ezzel együtt Francziaország történetei a lázadás kitörésétől napjainkig.)
15. Zschokke Áhitatosság óráinak fordítását eszközölte, melynek IV. és V. kötetét maga fordította; a munka névtelenül jelent meg Budán 1828–1830. nyolcz kötetben.
16. James, Utmutatás az idvesség buzgó keresőinek számára. Hatodik kiadás szerint angolból fordítá németre Thiele Henrik és németből magyarra *** U. ott, 1840.
Kéziratban a m. n. múzeumban; Vegyes tárgyú értekezései, u. m. Könyvnyomtatás, metszés, pápaszem, távcső, magyar igék formája, török császári hárem 1827-ből. 4rét 27 levél.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 136. lap.
M. Akadémiai Értesítő 1852. (Toldy F.) 1896. (Szilágyi István.)
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 198. l.
M. Hirlap 1852. 671. szám. (Nekr.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 294. l.
M. t. Akadémiai Almanachja 1863. 272. l.
Toldy Ferencz, A M. Nemzeti Irodalom Története és Összegyüjtött Munkái V. 294. l. (Emlékbeszéde.)
Petrik Bibliogr.
1896: Máramarosi Lapok 28. szám. (Szabó Sándor), Fővárosi Lapok 1896. 190. sz., Nevelés (M.-Sziget), Máramaros 29. sz., Máramarosi Hiradó 29. sz.
