Czikkei (számos kritikán és könyvismertetésen kívül) a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Magyarország és a Nagyvilág (1876. Aristophanes Madarak cz. vígjátékából ford., 1879–80. Budapest legrégibb szinháza, látogatás az ó-budai amphitetrumban, 1882–1883. Emlékezés Kertbeny Károlyra, Történetek Verescsagin képeihez, 1883–84. Magyar emlékek Bécsujhelyen, Még egyszer Zrinyi és Frangepán, Kolbenheyer Mór költő hagyatéka), Egyetemes Philologiai Közlöny (1876. Tibullus a magas éjszakon. A legujabb Tibullus-irodalomról, 1881. Orpheus Lithikájának magyar fordítása, A hetvenedik születésnap, Voss idyllje, 1882. Ovidius, Sappho Phaonhoz, Hero Leanderhez, Leander Herohoz, ford. 1883. Ovidius. Medea Jasonhoz, 1885. Ovidius, Dido Aeneasnak ésszámos könyvismertetés), Magyar Bazár (1878–79. Egy római nő költő), Ellenőr (1878-tól munkatársa). Budapesti Bazár (1879. ered. költemények. 1885. Alkmanból, Az alkyoni tenger, 1892. Három szerelem, adalék gr. Széchenyi István jellemrajzához), Független Hirlap (munkatársa, 1880. 156. sz. Orosz sajtóviszonyok, 191. A czimbalom költészete, 1881. Daschkov grófnő, Házibarátok az ó-korban), Fővárosi Lapok (1880–81. Labbé Loyse), Pesti Hirlap (1881-től tárczák, 1882. 314. sz. Tegner Ezsajás, 1883. 306. Arany Jánosnál, 1884. 244. Jó helyre tették-e Szent-Lőrinczen a Petőfi táblát?, 261. Emlékezés Tóth K.-ra, 306. Horváth Cyrill, Frankenburg A. és a soproniak, Toldy szerelmének fordítójánál, Zrinyi és Frangepán hamvainál, Jókai és Holbert, 1885. 205. Vörösmarty ifjúságából, 231. A napisten oltáránál, Oroszlánok között, Séta Liliputban, Királyidyllek, Jászai Mari mint publikum, Az új osztrák miniszterről, A Petőfi-társaság új születése ünnepén, 1886. A vészmadár, 29. Emlékezés Kovács Pálra, 1893. Három óra Korfu szigetén, A hol két tenger kezet fog egymással, Türr Istvánnál), Délmagyarországi Lapok (1880–83), Vasárnapi Lapok (1880–1881.), Pesti Napló (1880. 106. sz. Dömötör János paraszt versíróról), Arad és Vidéke (1880–82. rajz és tárcza.) Pápai Lapok (1880–84.) Sopron (1882. Ovidius tornya 1884–85. Szini csevegések, tárczaczikk-sorozat), Regénytár (1882–83. költ., műfordítások), Regényvilág (1882–83. költ. műford.), Havi Szemle (1883. Perdikkas baja, költői beszély, latinból), Ország-Világ (1883. ered. költ., Egy magyar főúr Amerikáról. 1884–85. Turgenyev, A puszták Lear királya sat.), Nyitramegyei Közlöny (1884–1885. 23. sz. Gyulai Pál, 1888. Tompa Mihály életrajzából), Oedenburger Zeitung (1884–85.), Koszorú (1884. Lydéhez, költ. Horatiusból, A tárczaírás gyermekkorából: Jules Janin, Poe Edgar lakóháza Fordhamban, A tárczaírás középkorából: Nestor Roqueplan és Karr Alphons, Három művészetről: Ral, Klenze, Janssen, 1884. A hegedűkirály Joachim multjából, 1885. Szegény Lamartine, Casa dell'Ongaro és a Petőfi mythos), Haza és Külföld (1885–86. Grillparzer naplójából, Grillparzer nyilatkozata Magyarországról), Komárom és Vidéke (1885.), Képes Családi Lapok (1886. Ovidius, A pásztoróra), Sárosmegyei Közlöny (1886–87. Magyar tárczaírókról: Acsády, Beksics, Hoitsy sat. czikksorozat, 1888. Gróf Széchenyi István és a kereskedők, Hogy nősültek száz év előtt Sárosmegyében, Az afrikai utazó Holubról, Magyar csevegők, Jókai Mórnál, Szakáll Antal recitator, Kerényi Frigyes szüleiről, A magyarosodás gyermekkorából, Reviczky Gyula, Csengery Gusztáv, Berzeviczy Tivadar, Dr. Kovács Pál, Hunfalvy János és Paur István, 1890. Zemplényi Tivadarról, A nemzeti genius, czikksorozata, Az «Erdei lak» kritikája ügyében, 1891. Tompa, Kerényi és Irányi István baráti levelezése, czikksorozat, A Szinyei-Mersék története dióhéjban, 1892. Baross Gábor, Másfélszázados magyar szatira, A vasminiszter mint fiú, 1893. Kihamvadt oltárokról, czikksorozat Olympiáról, 1894. Csengeri Jánosnál), Paedagogiai Pluarch (II. 1888. Berzeviczy Tivadar), Kassai Jogi Közlöny (1891. A családi bíróság eszméje Sárosvármegyében), Zala (1891. Hemans Felicia költ., ford.), Kassai Szemle (1893. A Földalatti Konstantinápoly, 1894. A bolgár fejedelem-asszonyról). M. Paedagogia (Az 1893. bécsi philologiai vándorgyűlés története), Pester Lloyd (1893. Bei Heinrich Schliemanns Wittwe, Gemälde Ausstellung in der Sobranje), Osmanische Post (Konstantinápoly, 1893 Ein Türkenviertel in Ungarn), M. Szemle (1894. Aegina, 1895. Az emberi szellem műhelye, A Gellérthegy mint emberi őstelep, Nézés és látás, Szinyei Merse Pál műterme Jernyén Sárosmegyében, Akadémia akademikusok nélkül, athéni emlék. Akadémiánk és a magyar műveltség, Pannoniai istenségeiről, Lóvásár Szófiában, A magyar pasáról, Aspázia utódairól, A bogaras emberekről, Huszonnyolcszáz év levéltára és őskeresztény emlékek: Rainer főherczeg papyrus-gyűjteményéről, A görög Pčre Lachaise, 1896. Fordítók és fordítások, Konstantinápoly, Példabeszédek a mikádó országából, Madách Imre házában, A magyar Gascogneból, Séták Liliputban, A magyar stilről, Gamin irodalom, 1897. Felolvasásunk ügye, Olcsó szinházjegyek, Irodalmi rablógazdaság, A Petőfi téren, A magyar zenéről, 1898. Zichy Mihály és a nők), Nemzeti Iskola (1894. Trefort Ágoston tanuló koráról, 1895. Az én leendő tanítványom és könyveim.), Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye (1894. Magyar tanárok tanulmányútja Görögországban), Egyetértés (1894. A fekete mecset és a Fejérváryak), Schlesische Zeitung (1894. Culinarisches aus Bulgarien), Kaschauer Zeitung (1894. Quer durch den Peloponnes, czikksorozat), Losonczi Hirlap (1895. Hubay Jenőről, Konstantinápolyi emlék, Mikszáth Kálmánnál, 1896. Murai Károlynál, Karczag Vilmosnál, Nagy Miklósnál, A magyar Lessing), Kath. Szemle (1895. költ.), Görög földön cz. emlékkönyv (1895. Trieszttől Athenig), Vasárnapi Ujság (1898. Atheneről, A mai görög nőkről, 1898. Arany János levelezése Szinyei-Merse Felixnével), Losoncz és Vidéke (1898. Ráday Pál síremlékének leírása és sírversének fordítása, Emlékbeszéd Erzsébet magyar királyasszony halála alkalmából, 1899. Tündérujjak, Alkalmi beszéd márcz. 15., Díszbeszéd a losonczi Petőfi tábla leleplezése alkalmára, Szépművészeti Gyűjteményt Losoncznak); munkatársa volt a Weckerle László Kis Lexikonának (Budapest, 1887., melybe leginkább irodalmi és történeti czikkeket írt), a Pallas nagy Lexikonának (a philologiai szaknak egyik szerkesztője, a VIII–XVIII. k. 1894–1900. írta az ókori történelem és földrajz czikkeit, továbbá Irányi Dániel, Keczer cs., Kerényi, Görögország földrajza, Kis-Szeben története, Konstantinápoly, Költői verseny, Lähne Frigyes, Német nyelv, Niembsch von Strehlenau, Nibelung ének, Nógrád vármegye tört., Sárosvármegye tört., Szinyei-Merse cs., Thewrewk cs., Uj görög nelv és irodalom, Ujházy László, Uj latin költők, Wieland, Winckelmann sat. és az Ókori Lexikonba a görög és római mythologiai czikkeket.