Liszka Béla,
Liszka Béla,
állami főreáliskolai tanár, L. János ügyvéd és Jakab Ottilia (J. István a m. tudom. akadémia tagjának leánya) fia, szül. 1857. jan. 27-én Zentán (Bácsm.); gyermekéveit szülővárosában és Ujvidéken töltötte, de atyja halála után 1866-ban anyjával Budára nagyatyja Jakab István házába költözött, kinek buzdítására és útmutatása mellett korán kezdett irogatni. A gymnasiumot is Budán járta s az egyetemen Greguss Ágost, Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv és Beőthy Zsolt voltak tanárai; 1882-ben tanári oklevelet nyert a magyar és német nyelv és irodalomból; az egyetemi ifjúságnak 1877–82. mozgalmaiban élénk részt vett, az egyetemi olvasókörben és a bölcselethallgatók segélyegyletében több ízben könyvtárnoki s jegyzői tiszet viselt. Zenészeti tanulmányait Bugár Ferencz zenésznél és a nemzeti zenedében Langer Jánosnál folytatta. Tanári állást nem kapva, 1882-ben a Fővárosi Lapok szerkesztőségébe lépett és a lapnak 1892 végeig belső dolgozótársa volt. 1889. szept. a budapesti II. ker. főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak, 1893-ban pedig a kecskemétihez rendesnek; azóta ott működik.
Czikkeket írt Dolinay Gyula Kis Ujságába (1872), K. Beniczky Irma Kis Vasárnapi Ujságába (1874), a Fővárosi Lapokba (beszély- és tárczafordítások angolból, francziából és németből, irodalmi s művészeti czikkek, színbirálatok, könyvismertetések, 1877. Hugo Viktor, Hernani első előadása, viszszaemlékezés, A regényről, Schlieben Ervin után, 1878. Disraeli a regényíró, 1879. Poe Allan Edgar, Engel Eduard után, A realismus fejlődése századunk franczia regényköltészetében, németből, Dante felesége, Scartazzini után, 1881. Az opera statistikája a nemzeti szinházban, A népszinház első hat éve 187–1881., Schiller és Goethe Egmontjáról, Taine, Zola után, 1883. Schumann Faust zenéjéről, Spohr Lajosról, 1884. A bajai Tóth Kálmán ünnepről, 1885. A népszinház első évtizedéről, 1886. Göthe Faustja második részének magyar fordításáról, 1887. Sárosi, Utolsó Abencerage-járól, Sembrich Marcella énekesnőről, Bülow J. hangversenyéről, Goethe Faustja előadásáról, Feleki Miklós jubileumáról, A nemzeti színház jubileuma, Coquelin vendégszereplése, 1888. Greguss Ágost aesthetikája, Nádai Ferencz jubileuma, Sarah Bernhard vendégszereplése, Lessing, Bölcs Nathanja, 1889. Dumas, Clémenceau-ja, 1890. Racine Iphigeniája sat., 1891. GoetheIphigeniája, Reményi Ede bucsúhangversenye, Dobsa Lajos, IV. Lászlója sat. 1892. szini kirikák sat.); a Kecskeméti Lapokban (1893 óta munkatársa, tárczaczikkek és színbirálatok; 1899 óta kéthetenként dramaturgiai tanulmányok); a kecskeméti állami főreáliskola Értesítőjében (1895. Az ifjúsági könyvtár szakszerű jegyzéke, 1897. Kerületi tornaverseny Kecskeméten), a kecskeméti Katona József-kör Emlékkönyvében (1895. Báró Jósika Miklós, 1899. Katona József és a kecskeméti színészet); a Kecskemét város monographiájában (A kecskeméti szinészet története 1796–1896.).
Munkái:
1. Rendszeres széptan Greguss Ágost hátrahagyott jegyzeteiből sajtó alá rendezte (és bevezetéssel ellátta) tanítványa ... átnézte Beöthy Zsolt. Bpest, 1888.
2. A szinészet első nyomai Kecskeméten. Kecskemét, 1898. (Különnyomat a kecskeméti főreáliskola Értesítőjéből. Ism. Egyetemes Philol. Közl. 1899.)
Kéziratban: Budai élet, énekes bohózat, színre került a budai szinkörben 1888. jún. 22.; Az ifjúság szövetsége vígj. 5 felv. Ibsen után ford. (aFeleki-féle budai szinház műsorából 1885); Szent-Gály Gyula zenéjére: Kesergő szerelem, Lyrai epizódok egy költő (Kisfaludy Sándor) életéből, 4 képben; Képek a német irodalom történetéből (vezérfonalul tanítványai számára 1900.)
Álnevei és nevei és jegyei: Alba, Alár, Keled, Ostffy Vendel, L, B, L+B., lb, -szk-, ae (a Fővárosi Lapokban 1882–93. és utóbb a kecskeméti Lapokban.)
Önéletrajzi adatok.
