Lutsch István (luchsensteini),
Lutsch István (luchsensteini),
nyug. cs. kir. ezredes, L. István bervei (Blutroth, Alsó-Fehérm.) ág. ev. lelkész fia, szül. 1707-ben. A közeli 1715-ben épült Gyulafehérvár parancsnoka Weisz János Konrad alezredes többször ment Bervére az ottani evang. isteni tiszteletre, mikor megismerte a pap fiát, kit a mathematikában oktatott, sőt könyvtára s geometriai szereinek örökösévé is tette. 1728-ban lépett a nagy-szebeni gymnasiumba s 1731-ben a császári hadseregbe állott; ezen időből származnak a Bruckenthal-féle múzeumban levő Vauban rendszerével készült várépítési rajzai. 1760-ban mint százados, őrnagyi ranggal az erdélyi katonai egészségügyi osztály élére állíttatott és 1753. jan. 15. luchsensteini előnévvel magyar nemességet nyert. 1762-ben a határőrvidék rendezése alkalmával alezredessé s az I. rumén határőrezred parancsnokává neveztetett ki Orlátra. Az országnak beható ismereteért (1777-ben ezredesi rangot és 300 aranyat nyert) 1773-ban az udvari tanács által II. József császár mellé, midőn ez Erdélyben utazott, kiséretéhez osztatott. Ezután kilépett a katonai szolgálatból és Nagy-Szebenben élt, előkelő egyének, különösen Bruckenthal Sámuel báró társaságában. 1788 óta az erdélyi judicium delegatum militare elnöke volt. Meghalt 1792. febr. 6-án Nagy-Szebenben.
Munkája: Nova Magni Principatus Transsylvaniae Tabula, ex authographo Luchsensteiniano desumta A. 1771. (Nagy méretekben készült és Erdély legjobb térképének tartott sokáig és katonai czélokra használtatott; az eredetije négy regálíven ugyan Bécsbe vitetett, de azért több másolata maradt az országban; a Fichtel, Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen cz. munkájához csatolt térkép is ennek Wapler Károly által készült kicsinyített másolata.
Kézirati munkája a Bruckenthal-féle kézirati gyűjteményben: La manière de fortifier une plaçe regulière ou irregulière a la methode de Mr. de Vauban, designée par S. Lutch 1731. Albae Carolinae delineatum tempore hyemale. Arte et Marte. (Rajzok 20 kis ívrét oldalon).
Teutsch még egy kézirati munkáját említi: Systematische Darstellung der siebenbürgisch-walachisch und moldauischen Grenzstreitigkeiten cz.; hollétéről azonban nem szól.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 373. l.
Allg. Deutsche Biographie XIX. 707. lap. (Teutsch G. D.)
Illésy-Pettkó, Királyi könyvek. Bpest, 1895. 270. l.
