Maderspach Livius,
Maderspach Livius,
m. kir. bányatanácsos, előbbinek testvéröcscse, szül. 1840. febr. 1. Ruszkabányán (Krassó-Szörénym.); felsőbb tanulmányait Gráczban és Karlsruheban a polytechnikumon és Selmeczbányán (1862-től) a bányász- és erdészakadémián végezte. A gyakorlati életben is a bánya- és kohó vállalatoknál működött, így 1871-ben Berzétén (Gömörm.) bányagondnok volt. Mint szakértőnek gyakran kérték ki véleményét magánúton a széntelepek és érczfekhelyek kiaknázása ügyében.
Czikkei a Bányászati és Kohászati Lapokban (1871. A dynamitnak egy veszélyes neméről, 1875. Rozsnyói antimonium, 1876. Albrecht főherczeg vasérczbányái Szepesmegyében); az Anyagi Érdekeinkben (1875. A salgó-tarjáni vasfinomító-gyár); a Verhandlungen der. k. k. geol. Reichsanstaltban (1875. Antimonium von Eperjes im Sároser Comitat); a Zeitschrift des Berg- und Hüttenmännischen Vereines für Kärnthenben (1875. Nord-Gömörer Eisenindustrie); a Wochenblatt für Land- und Forstwirthschaftban (a Pester Lloyd melléklapja 1875. Die Eisenindustrie Ober-Ungarns, Braunkohle bei der Roheisenerzeugung, Über Brennstoff, Das Eisenhüttenwesen in Ungarn, Forstwirthschaft des Aerars, Das Göllnitzthal und die Geschützfrage, Der Zsilthaler Kohlenbergbau, Bemerkungen über landwirthschaftliche Verhältnisse im Hunyader Comitat, Neue Schürfungen im Gömörer Comitat, Vaspatak, 1876. Die Eisensteinlagerstätten des Grafen Dyonis Andrássy in Dernő); az Österr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesenben (1876. Eisenstein-Lagerstätten von Telekes und Rudóbánya, der Bergbau von Zsokarócz, Die Manganerze von Csucsom und Betlér); a Természettudományi Közlönyben (1877. Pelsőcz-Ardói czinkérczfekhelyek), a Földtani Közlönyben (1878. A pelsőcz-ardói czinkérczfekhelyek, A Fetőcske és nyergeshegy földtani viszonyai, 1879. A lipótbányai tetra(drit, ugyanezen a Bányász. és Koh. Lapokban. A garamvölgyi czinkércz fekhely) és több kisebb közlés szaklapokban.
Munkája: Magyarország vasérczfekhelyei. A királyi magyar természettudományi társulat megbizásából. Budapest, 1880. 14 térképpel és 70 ábrával.
A selmeczi m. kir. bánya- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 213. l.
Kiszlingstein Könyvészete és Pethő Gyula szives közlése.
