Mailáth Gusztáv (székhelyi gróf),
Mailáth Gusztáv (székhelyi gróf),
erdélyi r. kath. püspök, M. György országbiró, a főrendiház elnöke és Prandau-Hilleprand Stefania bárónő fia, született 1864. szept. 24. Bakóczán (Baranyam.); középiskoláit a szülői háznál Döbrössy Alajos pécsi tanítóképző-intézeti igazgató vezetése alatt végezte, mire a jogi pályára készült és a strassburgi egyetemre iratkozott be. Atyjának tragikus halála után (1883. nov. 29.) lépett az egyházi rendbe. 1885. okt. 3. testvéreivel együtt grófi rangra emeltetett. A theologiát a bécsi Pázmány-intézetben végezte s 1887. okt. 7. szentelték pappá. 1888 őszén az esztergomi érseki papnevelő-intézetnek lett tanulmányi felügyelője. Betegség miatt kénytelen volt egy ideig elhagyni állását és Olaszországban s Meranban keresett gyógyulást. Visszanyervén egészségét, újra elfoglalta felügyelői hivatalát, 1895-ben pedig a komáromi plébánia administrátora lett, mely állásában új iskolát építtetett és megalapította a kath. legényegyesületet. Százezer forintnál többre teszik azt az összeget, melyet egyházi, culturalis és jótékonysági czélra fordított. Ez időből való országos hirű elkeresztelési pöre. 1897. jan. 28. kinevezték Lönhart Ferencz erdélyi r. kath. püspök mellé segédpüspökké, utódlási joggal, és máj. 1. püspökké szentelték a budavári Mátyástemplomban. Lönhart halála után (1897. jún. 28.) végleg püspöki jogaiba lépett és a főrendiház aug. 16. a főrendek jegyzékébe iktatta. A bécsi egyetem hittudományi kara 1897. szept. theologiai díszdoktorrá nevezte ki.
Czikke a kolozsvári Kalazantinumban (1898. Reménysugár); egyházi beszédei kéziratban vannak.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. 160., 162. l.
Vasárnapi Ujság 1897. 7. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1897. 271. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 212. l.
