Maiorescu János,
Maiorescu János,
tanfelügyelő és gymnasiumi igazgató, szül. 1811-ben Oláh-Kocsárdon (Kis-Küküllőm.); iskoláit Balázsfalván, Kolozsvárt, Pesten és Bécsben végezte. 1838-ban átment Romániába, a hol a kormány a crajovai gymnasium tanárává és igazgatójává nevezte ki. Innét nemsokára Moldvába került, ugyancsak igazgatói minőségben a szokolai seminariumhoz. Majd Brassóban élt, honnét kevés idő mulva Romániába ment. Ekkor a történelmi tanszék tanárává nevezték ki a szent Száva főiskolához (a későbbi egyetemhez). 1848-ban tanfelügyelő lett. 1849-ben a frankfurti gyűlésen ő képviselte a román fejedelemséget. Visszatérve alig töltött kis időt Romániában, mikor is Bécsbe került, hol a birodalmi törvénytár szerkesztésével bízták meg. De itt se nyugodott meg, hanem ismét visszament Romániába, hol megint tanfelügyelő s a bukaresti gymnasium igazgatója lett. Beutazta Istriát és első fedezte fel a harmadik rumén dialectust, az isztrorumént. Meghalt 1864-ben.
Munkái:
1. Despre originea şi vectimea limbeï romîne. Bukarest, 1859. (A rumén nyelv eredete és régisége; ezen művében önálló és eredeti fejtegetésekben a latin, görög, sznaszkrit, zend és héber nyelvek és dialektusainak fejlődésével is foglalkozik).
2. Tractat limbistic şi istoric. U. ott, 1859. (Nyelvészeti és történeti értekezés. Ezen munkájában a phonetikus iránynak lett alapvetője.)
3. Itinerarul in Istria. U. ott, 1874. (Utazás Istriában.)
Még négy munkája van, melyek szintén Bukarestben jelentek meg. Fia M. Titus, egyetemi tanár Bukarestben és senátor.
Pallas Nagy Lexikona XII. 209. l. (Costa János.)
