Majovszky Vilmos,
Majovszky Vilmos,
nyug. törvényszéki elnök, M. József városi tanácsos és Répássy Anna fia, szül. 1830-ban Breznóbányán; az 1848–49. szabadságharczban Klapka tábornok alatt több csatában részt vett és tiszti minőségben Komárom átadásáig szolgált. Később félbeszakított jogi taulmányainak befejezése után az absolut kormány alatt helytartósági fogalmazó gyakornok s fogalmazó volt és a visszaállított m. kir. helytartó tanácsnál titkári minőségben alkalmaztatott; ekkor azonban a Schmerling-féle provisorium behozatala miatt a hivatali pályát az ügyvédségivel cserélte fel. 1867-ben Zóloymmegye II. alispánjává választatott meg. Alispánsága alatt 1870. márcz. (tudtán kívül) honvéd-századossá nevezték ki, s ez az állást 1871. szept. 18-ig, a mikor a beszterczebányai kir. törvényszék elnökévé neveztetett ki, meg kellett tartania. 1887. nov. a budapesti kir. táblához biróvá, 1888. ápr. 17. a curiához kisegítő biróvá, nov. 14. a curiai birák rangsorozatában a pestvidéki kir. törvényszék elnökévé léptették elő. Ezen állásáról a vaskorona-, utóbb a Lipót-rend adományozásával történt kitüntetése után 1898. máj. végével nyugalomba vonult.
Czikkeket írt a Pesti Naplóba (a 80-as években, az esküdtszéki intézménynek az ország nemzetiségi vidékein csak fokozatosan való behozataláról.)
Munkája: A magyar igazságügyi igazgatás kézikönyve. Beszterczebánya, 1887.
M. Könyvészet 1888. és önéletrajzi adatok.
