Makáry György,
Makáry György,
ügyvéd és lyceumi tanár, M. László, az egri papnevelő intézetnek nemes származású ügyésze, és Kotzka Mária fia, szül. 1799. április 28. Egerben (Hevesm.); a gymnasiumot 1806–1812-ig szülővárosában végezte; a philosophiai tanulmányok befejezése után 1815–16-ban első évi, 1816–17. másod évi jogász volt ugyanott. Huzamosabb ideig Pesten patvaristáskodott és 1823. jún. 16. ügyvédi oklevelet nyert; pár évet még azután is Pesten töltött. Ez időtájban keletkezett barátsága irodalmunk vezérfiaival, Szemere Pál, Kisfaludy Károly- és Bajzával. 1828-ban már Egerben ügyvéd volt és Hevesmegye táblabirája. Ügyvédkedésének idejében folyton érdekelte a magyar nyelv ügye. Az akadémiának könyveket ajándékozott, tájszótárkészletét pedig gyűjteményével gyarapította. Közben irogatta verseit. Midőn Eger városa 1834. máj. 11. ünnepet szentelt az alapítványairól híres Kovács Jánosnak és képét a városház termében kifüggesztette, M. tartotta az emlékbeszédet. 1841-ben az egri érseki lyceumben apósának Ivánszky Antalnak magyar nyelv- és irodalmi tanszékét mint helyettes tanár foglalta el; egy év mulva ugyanott rendes tanár lett. A függetlenségi harcz alatt 1849-ben egy ideig Debreczenben tartózkodott. 1851-ben Bartakovics Béla egri érsek a gymnasiumba helyezte át. Itt tanított egész haláláig, mely a lelkes tanárt és szentszéki ügyvédet munkálkodásából rövid betegség után 1857. nov. 13. ragadta ki.
Költeményei és elbeszélései a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben vannak: Hasznos Mulatságok (1819., 1827., 1829.), Szépliteraturai Ajándék (1821–24.), Aspasia (1824.) Felső-magyarországi Minerva (1825–28., 1830.), Auróra (1823–26., 1828.), Urania (1829–1833.), Koszorú (1829., 1831., 1836.), Bajza Aurórája (1832–33., 1837.), Nevelejts (1832–34. költ. és elb.), Társalkodó (1832–34.), Szemlélő (1833., 1836.), Rajzolatok (1835.), Regélő (1835. elb.), Honművész (1835., 1839.), Lombok (1838.), Athenaeum (1838.), Nemzeti Almanach (1841.), czikkei a Társalkodóban (1832. Az egri bazilika), Jelenkor (1832. Az egri bazilika s költ., 1833–39. Apróbb értesítések Egerből), Társalkodó (1832. Szent-Ferenczi rend Schematismusa, 1833. Szinjátéki birálatok), Honművész (1835. Szinjátéki birálatok), Heti Lapok (1839. Nemzeti múzeum képtára Egerben), Uj M. Muzeum (1855. I. Horatius ódáiból, ford.), az egri kath. nagygymnasium Programmja (1856. Nyelvtisztaság és kellem), Tanodai Lapok (1857. Gyurits Antal nyelvtanának birálata).
Munkái:
1. Mélt. Péchujfalusi gróf Péchy Emánuel úrnak t. n. Zemlény vármegye főispáni helytartójának tiszteletére, midőn főispáni helytartói székébe lépne. Eger, 1841.
2. Mélt. Zsadányi és Törökszentmiklósi Almásy Gedeon urnak, t. ns. Heves és Kül. Szolnok t. e. vmegyék főispáni helytartójának tiszteletére, midőn helytartói székét 1841. nov. 24. elfoglalta. U. ott. (Költemény.)
3. Magyar verstan. U. ott, 1842.
4. Második Rákóczi Ferencz szózata 1707. évből. Az igen ritka eredeti nyomtatvány után kiadta ... Debreczen, 1849.
Kéziratban maradtak: Csörsz király, daljáték, Rímszótár egy része, Horatius fordítása (Ódák I. k. 1–34. verse, a II. 1–12. és a III. 4–12., tehát összesen 55 óda); a m. n. múzeum kézirattárában néhány költeménye van 4rét 3levél és levele Horvát Istvánhoz: Eger 1828. jún. 18.
Álnevei és jegyei: Gyerő (a Nefejejtsben és Honművészben), Kund (a Honművészben), Gy. Béla (az Uraniában).
Hölgyfutár 1857. 286. sz.
Az egri nagygymnasium Értesitője 1858. 35. l.
Vasárnapi Ujság 1887. 2. sz. (Bajza levele Makáryhoz 1825. ápr. 1.)
Petrik Bibliogr.
A cziszterczi rend egri főgymnasiumának Értesitője 1890. (Czapáry László).
Egyetemes Philologiai Közlöny 1891. 584. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 225. l. (Négyesy László) és gyászjelentés.
