Makkai Sámuel,
Makkai Sámuel,
evang. ref. lelkész; 1726. febr. 20-án jött Püspökiből Debreczenbe tanulni s 1728-ban lépett a felső osztályba; később lelkész lett Széken (Szolnok-Dobokam.).
Munkái:
1. Mulandó gyönyörűség. A melyben mindeneknek elméjekre adatik, mely hamar el-olvadó jég-háton épült, miden egymást szerető házasoknak örömök és egymásban való gyönyörűségek. Melyet Bethlen Julia uri asszonynak, tek. mélt. czegei Vass Lászlónak legszebb és világibb virágjában elhervadott élete öröme; utolsó tisztessége alkalmatosságával szomoru szivel beszélgetett ... a czegei kápolnánál levő szinben 1731. Kolozsvár.
2. Kegyességnek mindennapi gyakorlása. Mely bűnökről való vallástételeket, hálaadásokat, könyörgéseket és kéréseket foglal magában. Mely mostan fordíttatott magyar nyelvre a gyengéb keresztyéneknek idvességes hasznokra. ... U. ott, 1744. (Gerhard I. imakönyve.)
Eredeti kézirata a m. n. múzeumban: az 1. munka s több gyászjelentésre szolgáló fogalmazás és kivonatok. 4rét 207 levél.
Danielik, M. Irók II. 188. l.
Petrik Bibliogr. és a debreczeni ev. ref. főiskola anyakönyvéből.
