Makra Imre,
Makra Imre,
r. kath. plébános, M. Imre és Buskó Erzsébet iparos szülők fia, szül. 1851. febr. 1. Szegeden; iskoláit szülővárosában végezte; azután a temesvári papnevelőbe lépett, a hol a theologiát hallgatta. 1874. jún. 28. szenteltetett föl; segédlelkész volt T.-Hidegkuton, Pankotán, M.-Pécskán és Lippán; 1879–80. hittanár a fejértemplomi főgymnasiumban, 1880. adminisztrátor Traunauban; azután segédlelkész és hitoktató Szegeden. 1881. nov. 23-tól lelkészgondnok, később plébános Arácson (Torontálm.), hol jelenleg is működik.
Már kispap korában az egyházirodalmi iskolának titkára és műbirálója volt; ez időben dolgozataival több pályadíjat nyert; czikkei a nevezett iskola Évkönyvében jelentek meg. A 80-as években a Pesti Hirlap külmunkatársa volt több évig; társadalmi s egyházi czikkeket írt a lapba; a Hittudományi Folyóiratnak és Bölcseleti Folyóiratnak munkatársa.
Munkái:
1. A katholikus vallás tankönyve. Temesvár, 1887. Három kötet. (Közép- és felsőbb iskolák s magánosok részére. Német eredeti után. 3. jav. kiadás. Pozsony és Bpest, 1892., 1894. és 1896. Rózsa Józseffel együtt.)
2. A kath. egyház történelme. Különös tekintettel Magyarországra. A középiskolák felsőbb osztálya számára. Temesvár, 1888. (2. jav. kiadás. Pozsony és Bpest, 1892. E két tankönyvet a magyarországi középiskolák nagy részében használják.)
3. A forradalom a XVI. század óta. Írta Hohoff, ford. Szeged, 1889. Két kötet.
4. Voltaire. Írta Kreiten, ford. Szeged, 1888. Két kötet.
1890 óta a Hitvédelmi Füzeteknek szerkesztője; ennek keretében magyarra fordította és kiadta:
5. A kereszténység védelme erkölcsi és művelődési szempontból. Weisz A. után. Ó-Becse, 1900.
6. Képek a régi és új Rómából. U. ott, 1900.
Schematismus Cleri Dioecesis Csanadiensis 1892.
M. Könyvészet 1892–94., 1896.
Pallas Nagy Lexikona XII. 231. l. (Zelliger Vilmos) és önéletrajzi adatok.
