Málik József,
Málik József,
polgári iskolai igazgató, szül. 1849. aug. 6. Zilahon (Szilágym.); a gymnasiumot szintén ott végezte az ev. ref. főiskolában. Az Olmützben töltött önkéntes katonaév után két évig Kolozsvárt jogászkodott, honnét a budapesti theologiára került. 1873 őszén hivatott meg a sepsi-szent-györgyi ev. ref. Mikó-algymnasiumhoz segédtanárnak; 1874-be az ugyanott szervezett államilag segélyezett polgári leányiskola igazgatója lett. Háromszék földjén minden hazafias, egyházi s művelődési mozzanat kezdeményezésében részt vett. Főgondnoka volt a sepsi-szent-györgyi ev. ref. egyháznak, igazgatósági elnöke a székely nemzeti múzeumnak és az általa teremtett Jókai-nyomda részvénytársaságnak, képvislőbizottsági tagja a városnak, éltető s vezető lelke a szabadelvű pártnak. Az általa alapított Székely Tanügyben eredményesen sürgette egy tanítónőképző felállítását a Székelyföldön; röpirataival kivívta a Mikó-kollegiumnak főgymnasiummá emelését. Meghalt 1901. márcz. 12. Sepsi-Szent-Györgyön.
Írt az Üstökösbe (1871–73) apróbb közleményeket, humoreszkeket; a szerkesztésében megjelent politikai lapokba vezérczikkeket, elbeszéléseket, rajzokat és ismertetéseket.
Szerkesztette Budapesten Benke Istvánnal az Ifjusági Lapok cz. havi közlönyt 1872–1873-ban; Sepsi-Szent-Györgyön a Székely Tanügyet 1875. ápr. 15-től 1876. márcz. 15-ig; a Nemere cz. politikai lapot 1877-től 1882-ig, a Székely Nemzet cz. hetenként négyszer megjelenő politikai lapot pedig 1882. decz. 24-től haláláig.
Álnevei s jegyei: Barbarossa, Mikroskop, Diabolus, Clio, B. N., A. M., (?) kf. és (lf.) az Üstökösben, Nemerében (1876–82) és a Székely Nemzetben (1883-tól).
Néptanítók Lapja 1878. 267. lap.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1901. 14. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
