Mallyó József,
Mallyó József,
jászó-premontrei kanonok, M. Mátyás és Haray Katalin fia, szül. 1744. aug. 10. (kereszteltetett) Hliniken (Trencsénm.); atyját korán elvesztvén, özvegy anyja nevelte s kilencz éves korában Nagyszombatba ment a gymnasium alsó osztályába; 1758–60-ig mint trencséni convictor a felsőbbeket végezte s Komáromba ment a rhetorikai osztályba, melyet Győrben folytatott. 1762-ben Nagyszombatban a bölcseletet, 1766–67. a hazai törvényt ugyanott hallgatta, hol Kovachich Márton volt iskolatársa. Ezután Szakmáry András ügyvédhez ment gyakorlatra Lévára; 1770. azonban visszatért Nagyszombatba, hol a birodalmi s római jogot tanulta. 1771-ben Jászón a premontréi rendbe lépett. Fölszenteltetése után több helyt tanárkodott, 1772-ben levéltárnok és a rendi könyvtár őre, 1780. jún. 4-től plébános Mindszenten, 1810. jászókerületi alesperes. Nagyszerű éremgyűjteményt szerzett, mely a magyar és erdélyországi fejedelmek pénzeire nézve teljesnek mondható és a jászói könyvtárban őriztetik. Meghalt 1818. okt. 20.
Negyedévszázadon át fáradozott a jászóvári pérpostság hazánkban viselt dolgainak összeállításán. Az adatokban és oklevelekben gazdag foliókötetet díszesen ki is állította, de csak kéziratban maradt e czímen: Brevis notitia Circariae Hungaricae sacri canonici et exempti ordinis premonstratensis, olim in inclito regno Hungariae florentissimi, quam ex fide diplomatum manuscriptorum, necnon ex collcetaneis editorum authorum adornavit (ívrét 362. l.).
Munkája: Cor VIVIDVM LIberae et regIae CanonIae IaszoV festIVa qVIngVagenarII saCerDotaLIs honorIs ornatVM ... Kassa, (1776. Tót szöveggel).
Kézirata: Abbatia B. M. Virginis de Széplak Ord. S. Benedicti. Accedit auctoris autobiographia. A. 1811. 4rét 14 lap (a m. n. múzeumban).
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 89. l.
Uj M. Sion 1877. 680. l.
Petrik Bibliogr.
Schematismus Canonicorum Regularium Ord. Praemonstratensis de Castro Jászó. Cassoviae, 1891. 170. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése V. 405., 562. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 245. l. (Zelliger Vilmos).
Századok 1901. (Tóth-Szabó Pál) és önéletrajza. (Kézirat a m. n. múzeumban).
