Maniu Vazul,
Maniu Vazul,
ügyvéd, rumén politikus, történet- és drámairó, szül. 1842. decz. Lugoson (Krassóm.), keleti vallású rumén szülőktől; a gymnasiumot Lugoson és Aradon, a lyceumot Temesvárt, a jogot pedig a pesti egyetemen fejezte be s azután Krassómegyében a közigazgatási pályára lépett. 1857-ben Romániába költözött és az ügyvédséget Bukarestben kezdte meg; később az ottani felebbezési, egy év mulva a legfőbb törvényszéknél mint államügyész alkalmaztatott; ennek megszüntével, 1861-ben a romániai vallás és közoktatási miniszterium ügyészének neveztetett ki. 1868-ban a bukaresti kórházak főügyvéde, 1869. a jászi főtörvényszék főelnöke, 1870–76-ig állami ügyész, majd bukaresti közügyvéd volt és 1876-ban a jalomiczai kerületben országgyűlési képviselőnek választatott, 1884-ben pedig Braila városa a senatusba küldte; 1885–88-ban ismét a jalomiczai kerületet képviselte. 1876-ban a bukaresti rumén akadémia tagjának választatott meg a történéti osztályba, melynek titkára lett. Jelenleg mint közügyvéd Bukaresben működik. Mint történetíró Major, mint jogász Barniţiu rajongó híve. A dako-romanismus utópiájának ő a legszívósabb képviselője.
1. Respunsu replicativu la brosiur'a d-lui protopresviteru mel. Dregici intitulata «Care suntu literile Romane?» Temesvár, 1856. (Válasz «Melyek a latin betűk» cz. röpiratra).
2. Disertatiune istorica-critica si literara tractanda despre originea Romaniloru din Dacia-Trajana. Partea istorica. U. ott, 1857–58. Három füzet. (Értekezés Trajan Daciájáról.)
3. Disrtatiunï istorico-philologice. U. ott, 1857. (Nyelvésztörténelmi értekezések.)
4. Res consilii iners molle ruit sua. Lugos, 1857. (Szövege rumén.)
5. Cercetărï asupra orignieï romïnilor. Bukarest, ... (Kutatások a rumének eredetét illetőleg.)
6. Unitatea latină şi români in literatura străină. Ugyanott, 1869. (A latin egység s a rumenek az idegen irodalomban. Ezen munkában hangzik el először az ige, hogy Erdély, Bánát és a Körös-vidék a magyarok jogtalan tulajdonai, melyeket a ruméneknek vissza kell szerezniök.)
7. Zur Geschichtsforschung über die Romänen. Historisch-kritische und ethnologische Studien. Deutsch von P. Brosteanu. Resicza, 1884. (és Lipcse, 1885.).
Többi munkái is Bukarestben jelentek meg. Írt néhány drámát is: Amelia (1847.), Proscrisul (A számüzött) sat.
Familia 1872. 1. sz.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 281. l. (Costa János) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
