Mantuano Rezső
Mantuano Rezső
jogi doktor, a kereskedelemügyi miniszteriumben segédtitkár, M. József földbirtokos (kinek elődei régi olasz nemes család ivadéki, a mult században költöztek hazánkba) és Wajditsch Janka fia, szül. 1869. ápr. 23. Nagy-Kanizsán (Zalam.); a gymnasiumot szülővárosában, a jogot a budapesti egyetemen végezte; jog- és államtudományi doktorrá avatták és tartalékos hadnagy. A kereskedelmi miniszteriumba 1892-ben lépett, hol 1898-ban segédtitkárrá neveztetett ki. 18ö9–1900-ig a budapesti kereskedelmi akadémián a jogi encyclopaediát, különös tekintettel a Balkán államok jogállapotára, adta elő. Többször utazott külföldön, így Bécset, Párist, Rómát, Brüsszelt és a Balkán államokat látogatta meg. A szerb Takova-rend és a belga Lipót-rend lovagja. A párisi kiállítás előkészítése körüli munkálataiért legfelsőbb elismerésben részesült. 1900-ban a kereskedelemügyi miniszter Bukarest székhelylyel, Bulgária, Románia és Szerbia területére szaktudósítónak nevezte ki.
1889-ben az egyetemen pályadíjat nyert: A létminimum adómentességéről írt dolgozatával és ugyanott 1890-ben: Ausztria-Magyarország közjogi viszonyát tárgyaló pályaművével, 1893-ban pedig A törvény és rendelet egymáshoz való viszonyáról írt munkája dicséretet nyert. A Pallas Nagy Jogi Lexikonában a consuli és követségi jog közjogi részét írta.
Munkája: A magyar törvényhozás. A képviselőválasztások, a házak alakulása és működése. Közjogi tanulmány. Bpest, 1900.
Századok 1900. 862. l. és önéletrajzi adatok.
