Migazzi Vilmos (walli és sonnenthurmi gróf),
Migazzi Vilmos (walli és sonnenthurmi gróf),
cs. kir. kamarás, M. Rudolf Kristóf cs. kir. kamarás, aranyos-maróthi (Barsm.) birtokos és Szent-Iványi Matild fia, szül. 1830. febr. 26. Pozsonyban; mint Aranyos-Maróth ura korán szerepelt a közéletben, tagja volt az 1861. országgyűlésnek és mint főrendi kineveztetett Barsmegye főispánjává. Majd lemondván állásáról, a képviselőházban foglalt helyet és mint a szabadelvű párt tagja több czikluson át képviselte az aranyos-maróthi kerületet. 1884 óta ismét a főrendiházban ült és tagja volt a közgazdasági bizottságnak. A hazai halászat terén szerzett kiváló érdemeket; a magyarországi halászati egylet az ő kezdeményezésének köszöni létét, és mint az egylet elnöke az ez irányban jelentkező törvényhozási és társadalmi mozgalmak egyik vezetője volt. 1857-ben cs. és kir. kamarás, 1878-ban a szent István-renddel tüntettetett ki. Neje volt Marczibányi Antónai csillagkeresztes hölgy, kivel 1853. márcz. 29. kelt egybe s ki 1886. máj. 21. elhúnyt. M. Meghalt 1896. aug. 28. Aranyos-Maróthon és vele a Migazzi-család fiágban kihalt.
Czikke a Földmívelési Érdekeinkben (1882. Halászatunk és haltenyésztésünk, felolv. a Gazdakörben febr. 8.); még több czikket is írt a haltenyésztésről a szaklapokba; a Somogynak is munkatársa volt.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 466. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–2897. Bpest, 1892. 97. l.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1900. 275. l.
