Mihályi Károly (bögözi),
Mihályi Károly (bögözi),
ev. ref. főiskolai tanár, a m. tudom. akadéma levelező tagja, M. Mihály ev. ref. püspök és Gyöngyösi Karolina (Gyöngyösi János költő leányának) fia, szül. 1808. okt. 6. Deésen (Szolnok-Dobokam.); atyja szülővárosában tanította és 11 éves korában Nagy-Enyedre vitte a rehtorika-osztályba; itt végezte a gymnasiumot s utolsó éveiben a suprema humanitas classisban tanitó volt és énekfelügyelő. Az 1834–35 évet külföldön Halleban és Göttingában töltötte. Hazajövén megkinálták tanári állással, de nem fogadta el; 1835-ben szülővárosa megválasztotta papjának. Deésen tartózkodása alatt több egyházi éneket írt, melyeket maga és Malom Luiza költőnő tett át zongorára s ennek kisérése mellett gyakran énekelték az isteni tiszteleteken. Szerette s mívelte a világi dalokat is, négyhangú összhangzó énekkart szervezett és ezekkel világi dalokat énekeltetett; nevezetesebb éneke: Bár dördül az ég és föld remeg ... (az 1837-ben megújított erdélyi reform énekes könyvben CCX). sat. 1844 őszén Csorja helyére Nagy-Enyedre hívták meg tanárnak és itten 36 évig tanította a bölcseletet. 1854–62-ig az egyház megkeresésére lelkészkedett is. 1865. decz. 10. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Kitünő szónok volt. Meghalt 1880. jún. 14. Nagy-Enyeden. A m. tudom. akadémiában 1888. nov. 26. Domanovszky Endre tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikke a M. Könyv-Szemlében (1884. A nagy-enyedi ev. ref. collegium könyvtára. Hivatalos jelentés a nagy-enyedi ev. reform. collegium könyvtáráról a nagym. m. k. közoktatásügyi ministerium által kitűzött pontok szerint).
Munkái:
1. A keresztyén templom mint ész- és szívképző intézet; előadta egy szent beszédben az erdélyi nagyfejedelmségbeli ev. ref. egyház közönséges zsinatja alkalmával Marosvásárhelytt 1841. jún. 20. a várbeli nagy templomban a délutáni órán. M.-Vásárhely, 1841. (Zsinati beszédek, Herepei Gerg. beszédével együtt).
2. Származtató philosophia tanfolyama. Tanuló növendékeknek kézikönyvül, tanultaknak elmélkedés tárgyául, minden mivelt magyar embernek érthető olvasmányul. I. kotet: Az egész tanfolyam első és második könyve. Kolozsvár, 1864. (További kötetei: Ész- és ismerettan, Erkölcs és jogtan lélektani alapon, kéziratban).
3. Keresztyén templomba és házba illő erkölcsi rajzok az emberi természetről. Egy sorozat egyházi beszéd. Irta, részint szorosabb szerzői értelemben, részt tanulmányként feldolgozva. I. kötet az évi beszédsor első fele. U. ott, 1865. (A II. kötet kéziratban).
4. Nefelejts füzér, szerény diszül egy méltó emlékoszlopra és tiszteletül a méltót tisztelőknek. Kegyeletes versbeszéd azon alkalommal, midőn az ősmagyar Torda lelkes közönségétől Gyöngyösi Jánosnak, az új-tordai ref. egykori áldott munkásságú papjának emelt emlékoszlop felavattaték. U. ott, 1865.
5. Kisérlet felelni lélektani alapon az ismerettan fő kérdésére. Székfoglaló beszéd. Pest, 1867. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből II. 2.).
6. Svada romana. Latin nyelvben gyakorló, latin irodalomba bevezető kézi-könyv, mely egyszersmind elérni segít a természetszerű tanítás többi czéljait is. Tanító és tanuló-növendékek számára. Első folyam első és második fele. Ugyanott, 1867. (A II. folyam két füzetben. Kolozsvár, 1874.)
7. Prima grammaticae latinae palaestra, adolescentibus hungaris, literarum studiosis exercenda. Latin nyelvtan, mely a mellett hogy tanít a nyelvre, egyszersmind átalában is gondolkodni serkent és szoktat. Pest, 1868. (Első könyv 1. és 2. füzet. Második könyv: Altera palaestra. Mondattan. Első folyam 1. és 2. szakasza. Nagy-Enyed, 1868.)
8. Dornegge kastély s a boldogság utja. Schücking Levin után ford. Philaleth. Bpest, 1873. Hat kötet.
9. Erkölcsi rajzok az emberi természetről. Egy sor egyházi beszéd. Sajtó alá rendezték és kiadták néhainak a tanítványai. II. kötet. Az évi beszédsor 2. fele. Nagyenyed, 1887. (18 egyházi beszéde. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap).
Kéziratban: Philellén ... hellen nyelvben gyakorló, hellen irodalomba vezető kézi-könyv, mely elérni segít a természetszerű tanítás többi czéljait is. Magyar tanulók és tanítói gyakornokok számára; Erkölcstan lélektani alapon, Bölcsészet története, egy nagyobb irodalmi tanulmány a görög lyrikusokról, görög szótár és görög olvasókönyv.
P Szathmáry Károly, A gyulafehérvár-nagy-enyedi Bethlen-főtanoda története. Nagy-Enyed, 1868. 310. l.
1880: Vasárnapi Ujság 25. (Nekr.), 38. sz. arczk., M. Polgár 139. sz., Prot. Egyházi és Iskolai Lap 38. sz., Erdélyi Prot. Közlöny 25. sz.
Kádár József, A deési ev. ref. egyházközség története. Deés, 1882. 180. l.
Domanovszky Endre, Emlékbeszéd Mihályi Károly l. tag felett. Bpes, 1884. (Emlékbeszédek I. 10.).
Petrik Könyvészete.
Uj M. Athenás 284. l.
M. Könyvészet 1888.
Pallas Nagy Lexikona XII. 639. lap.
A Bethlen-kollegium legújabb története. Nagy-Enyed, 1896. 178. l.
Zoványi Jenő, Theologiai ismeretek Tára II. 386. l. és gyászjelentés.
