Mika Sándor,
Mika Sándor,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi rendes és egyetemi magántanár, előbbinek testvérbátyja, szül. 1859. febr. 12. Brassóban; középiskoláit ugyanott, egyetemi tanulmányait a kolozsvári, berlini és párisi egyetemeken végezte. 1879-ben tett doktorátust és tanári vizsgát a kolozsvári egyetemen. 1883–86-ban magántanár a kolozsvári egyetemen, 1886–1892. a brassói főreáliskola, 1892–95. a budapesti VII. ker. főgymnasium, 1895. óta a tanárképző-intézet gyakorló főgymnasium tanára, egyszersmind szakvezető tanár az Eötvös-kollegiumban. 1897-ben a budapesti egyetemen Erdély történelmének magántanárává képesítették.
Czikkei a Budapesti Szemlében (1883. A pápaság felemelkedése a XI. században, 1884. Ranke felfogása a középkor kezdetéről); az Erdélyi Múzeumban (1885. A franczia forradalom a legújabb világításban és könyvism., 1891. Egy év Brassó és Erdély történetéből 1613.); a Századokban (1886. könyvism., 1893. Történelmi irodalmunk 1892-ben); a brassói állami reáliskola Értesítőjében (1888. Egy százs történetíró a mult századból: Hermann Mihály); a Brassóban (1890. 10., 11. szám, Menyegzői szokások a XVII. században); a Történelmi Tárban (1893–1894. I. Rákóczy Göyrgy összeköttetése Brassóval); írt még a Turulba s Uraniába; a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Richelieu bíbornok-minister befolyása Francziaországra és Európára. Kolozsvár, 1879. (Ism. Erdélyi Múzeum).
2. Az investitura kérdése Erdélyben. u. ott. 1884. (Különnyomat az Erdélyi Múzeum kiadványaiból).
3. Weisz Mihály,egy szász államférfiú a XVII. századból Bpest, 1893. (M. történeti életrajzok. IX. Ism. Budapesti Szemle LXXV.).
4. A hűbériség és kerseztes hadjáratok kora. U. ott, 1900. (Nagy Képes Világtörténet V. Ism. Vasárnapi Ujság 43. sz.);
5. Világtörténet. U. ott, 1902. Három kötet.
6. Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Ford. Szabó Károly. Javította és bevezetéssel ellátta. U. ott, 1898.
Szerkeszti a Történeti tankönyveket a gymnasiumok és reáliskolák számára 1901 óta (Angyal Dáviddal együtt).
Figyelő IX. 1. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1898.
Pallas Nagy Lexikona XII. 641., XVIII. 266. l.
Vajda Névkönyve 50. l.
