Miske Imre (magyar-csesztvei báró),
Miske Imre (magyar-csesztvei báró),
főispán. cs. kir. kamarás, a szent István-rend lovagja, M. József báró erdélyi kanczellár és Bethlen Józéfa grófnő fia, szül. 1860. máj. 18-án. Fejérmegye alispánja, 1875-től 1879-ig országgyűlési képviselő, 1879–84-ig Mosonmegye főispánja volt. Megyéjében igyekezett azt a szellemet fentartani, melyet elődje Batthyányi József gróf ott meghonosított. Halála előtt egy héttel még részt vett a király üdvözlésében, mikor ő felsége a brucki táborba érkezett; akkor hült meg és tüdőgyuladás vetett véget életének. Meghalt 1884. szept. 7. bodajki birtokán (Fejérm.)
Czikkei a Gazdasági Lapokban (1862. Nyilt mezei gazdasági levelek Kenessey Kálmán urhoz, 1863. Keszthely vagy Székesfehérvár? Nehány végszó Jágócsy Péterffy urhoz a gazdasági tanintézet ügyében). Publicistikai téren is működött, legutóbb a főrendiház reformjáról írt.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Ország Tükre 1862. 16. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866. 94. sz.
Vasárnapi Ujság 1884. 37. sz. (Nekr.).
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv, Bpest, 1888. I. 378. l.
Somogyi Zsigmond, Magyarország főispánjainak Albuma. Szombathely, 1889. 292. l.
