Mosdóssy Imre,
Mosdóssy Imre,
kir. tanfelügyelő, M. József uradalmi gazdatiszt és Jenvay Alojzia fia, szül. Alsó-Bogáthon (Somogymegye); a gymnasium alsó négy osztályát Keszthelyen, a felsőbbeket Székesfejérvárt végezte 1882-ben; azután nevelő volt Gyürky Viktor mellett Budapesten és ugyanakkor a budapesti egyetem jogi facultását látogatta. 1888-tól 1891-ig magántitkári állást foglalt el Gyürky Ábrahám gróf kis-terennei (Nógrádm.) uradalmában. 1891. júl. 7. fogalmazó gyakornokká neveztetett ki a vallás- és közoktatási miniszteriumban és azon év szept. 29. letette az államtudományi államvizsgálatot. 1892. júl. 12. mint segédtanfelügyelő Vasvármegyébe helyeztetett át, de már 1893. jan. 17. Csáky Albin gróf miniszter visszarendelte a központba, hol 1895. febr. 17. kir. tanfelügyelővé lépett elő, beosztva a népnevelési ügyekkel foglalkozó VI. osztályba, hol jelenleg is működik.
Irodalmi működését a klerikális irányú Korunk cz, lapban kezdette meg (1872. Karácsonkor, Hulló csillagok), majd a Háziasszony cz. szépirodalmi lapba írt (1884. Zomboriné, ballada; e lapba írt még tárczákat, költeményeket és humorisztikus czikkeket), majd a Losoncz és Vidékébe dolgozott (1890–91.), az Ország-Világba (1890-től Diabolo álnév alatt és saját nevével, apróbb szinműveket is közölt; itt 1892. Piros tojás, Nevelő cz.. de különösen aforizmái keltettek figyelmet); továbbá írt a Hétbe (1891), a Tanulók Lapjába (1894–95. A király könyve cz. tört. elbeszélés, melyet az ifjuság számára szinmű alakban is feldolgozott és a Feld-féle fővárosi gyermekszinházban elő is adták); írt az Építészeti Szemlébe s a Zene- és Szinművészeti Lapokba (1893–1895. aesthetikai czikkeket, utóbbiban 1894. A szinészet decentralisatiója, Monológok, Szinműíró, szinész és kritikus); tanügyi czikkeket a Néptanítók Lapjába (1896–97), művészettörténetieket a Hasznos Mulattatóba (1896. A középkor remek épületeirőI.) sat.
Munkái:
1. Az ölyvedi kántor. Bpest, 1893. (Népiratok 82.).
2. A csöreghi czifra szűz. Bpest, 1894. (Népiratok 98.).
3. A Pista gyerek apja, vagy tiszteld atyádat, anyádat. Bpest, 1895. (Népiratok 104.).
4. Művészet az iparban. Bpest, 1895. (Iparosok Olvasó Tára I. 6.).
5. Árva szerelem. Regény. Bpest, 1895. Két kötet. (Ism. Otthon, Élet 27. sz., Vasárnapi Ujság 15. sz.).
6. Üllősiek végnapjai. Regény. Bpest. 1896. Két kötet.
7. Nemzeti kulturpolitikánk. Bpest, 1896. (Somogyi álnév alatt).
8. Három elbeszélés az ifjuság számára. Bpest. 1898.
9. Félszegségek a nevelésben. Bpest. 1901. (Népnevelők Könyvtára 10.).
10. A bányaőr. Bpest, 1901. (Munkás füzetek I. 15.).
11. Út az ingoványon. Bpest, 1901. (Kis Könyvtár 32.).
12. A király könyve. Bpest, 1901. (Kis Könyvtár 36.).
A közoktatási kormány megbízásából ő írta a vallás- és közoktatási miniszteriumnak az országgyűlés elé terjesztett XXIV. Jelentésnek a népoktatásra vonatkozó részét, valamint az ezredéves ünnepély alkalmából megjelent XXV. Jelentésnek hasonló tárgyú részét is.
Kéziratban: Az építő ipar diszítő alakjai cz. munkája.
M. Könyvészet 1894–1896., 1898., 1901. és Chalupka Rezső szives közlése.
