Müller Jakab Aurél,
Müller Jakab Aurél,
ág. ev. superintendens, szül. 1741. nov. Nagy-Szebenben, hol atyja aranyműves volt; a gymnasiumot szülővárosában járta; 1763. okt. 20-tól a jenai egyetemen tanult; hazatérve 1767. okt.-től a nagy-szebeni gymnasium tanára s 1776–85-ig rectora volt; az utóbbi év máj. Szent-Erzsébeten lett lelkész és itt szerkesztette Filtsch János társaságában a felső tanács megbízásából a nagy-szebeni énekeskönyvet, melynek használata 1793-ban elrendeltetett; őt küldték a szász papok II. Lipót császárhoz követségben a tizedpör ügyében; azonban míg M. Bécsben tartózkodott, meghalt a császár. Időközben 1792. aug. 1. superintendenssé választatott. Ekkor visszatért híveihez és hivatalának élt. A megjobbított liturgiát, melyet az 1789. nov. 5. zsinat elrendelt, behozta egyházaiba. Meghalt 1806. okt. 7. Berethalmon. Mivel nőtlen maradt, vagyonából több ezer forintot a tanuló ifjúság segélyezésére s erényes lányok kiházasítására alapítványként hagyományozott.
Költeménye és czikkei a Denkblätterben (I. Gedächtniss des Lebens und Todes Mariä Theresiä, óda); a Teutsch Fr., Die siebenb.-sächs. Schulordnungenben (I. Kurze Beschreibung des Hermannstädter ev. Gymnasiums, 1778., II. Gutachten zu dem Bericht des ev. Oberkonsistoriums vom 28. Dez. 1782. über die Einrichtung der höheren Studien).
Munkája: Die Siebenbürger Sachsen. Eine Volksschrift, herausgegeben bei Auflebung der für erloschen erklärten Nation, 1790. Hermannstadt.
Kéziratban: Deductio Jurisdictionis ecclesiasticae Cleri Saxonici in Transsilvania, ex diplomatibus, Patriae Legibus antiquissimoque usu adornata 1796.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon II. 455., IV. 314. l.
Allg. Deutsche Biographie XXII. 517. l. (G. D. Teutsch).
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen Bpest, 1890. 65. l. (Neve hibásan M. Jakab Andrásnak írva.)
