Münnich Sándor,
Münnich Sándor,
nyug. tanító, M. János tanító és Steller Anna fia, született 1843. aug. 4. Iglón (Szepesm.); a gymnasiumot Kézsmárkon, az egyesült theologiát Pesten végezte. A berlini és jenai egyetemen leányiskolai tanítónak választották; majd Poprádra költözött szintén tanítónak és magánneveléssel is foglalkozott. 1885-ben megbetegedett; ezért 1890-ben Szatmárra, majd Felső-Bányára költözött, hol egészségét visszanyerte s a városnál hivatalt vállalt, hol jelenleg gazdasági tanácsos.
Czikkei a Zipser Boteban (1876. Die XIII. Zipser Städte zur Zeit der ersten Theilung Polens, 1877. Zipsen vor einem halben Jahrhundert, 1878. Ein Priester, Henchel János életéből, Zipser Raubritter: Kauffung Zs., Pflug E. a Witztumb G. a XVI. század első feléből, 1879. König Friedrich August II. von Sachsen und die Tatra, Simon Pfannschmidt, a XVI. századból életrajz, Ein Jahr: 1288. aus der Glanzperiode des Zipser Schlosses, a Szepesség telepítésének történetéhez, 1880. Hans Bartha, ipartörténeti tanulmány a XVII. század elejéről, Anton Roll, a harmadik bányakerület alapítása a XIII. században és annak fejlődése, Tátrafüred a régi mondáktól kezdve napjainkig, 1881. Die Gründung der Stolaer Benedictiner Abtei, 1882. Iglo zu Ende des XIII. Jahrhunderts, Die reichste Zunft, az iglói mészáros czéh 1634-ben, Der Schatz des Sigismundus Kauffung, 1883. Die Marcell-Burg, a tatárjárás előtti időkben állott várról, Schulmeisterei vor 500 Jahren, Wichtigkeit des Falkaer Bronzefundes; 1884. Sanct Aegidius; ein Beitrag zur Geschichte der Zipser Jagd, Hundsdorf, villa canis, Palmsdorf, villa pulli, Bizir, Sperndorf-Bärendorf, villa ursi sat. helynév eredete, Hundsdorf, Zum letztenmale Hundsdorf, Namenlos, a Szepesség ismeretlen nevű ős lakóira vonatkozó emlékek összegyűjtésére hívja fel a szakemberek figyelmét, Alte Moral, erkölcstörténeti tanulmány); az Archaeol. Értesítőben (1889. A mohafalvai Hradiszkóról, 1891. Őskori cserepek Szepesben); a Szepesi Lapokban (1890. Történelem előtti cserepek Szepesben, 1891. A vandalok Szepesben); a Karpaten Postnak, Pannoniának, Szepesi Értesítőnek, Szepesi Lapoknak, Nagybánya és Vidékének, Felsőbányának és a Szatmármegyei Közlönynek is munkatársa; több czikke jelent meg a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyvében, a Szepesmegyei tört. társ. Évkönyvében sat.
Munkája: Igló királyi korona- és bányaváros története. Sajtó alá rendezte Nikházy Frigyes. Kiadja Igló városának tanácsa. Igló. 1896. (Fénynyom. képekkel).
Ország-Világ 1900. arczk. és önéletrajzi adatok.
