Nádasdy Ferencz (nádasdi és fogarasföldi gróf),
Nádasdy Ferencz (nádasdi és fogarasföldi gróf),
a főrendiház tagja, N. Leopold gróf komáromi főispán és gr. Forray Julia fia, szül. 1842. jún. 28. Pesten; középiskoláit a pesti kegyesrendiek gymnasiumában végezte, a jogot szintén Pesten az egyetemen hallgatta és ügyvédi oklevelet is nyert. Nagyobb utazásai után átvette dunántúli nagy uradalmai vezetését. A sport iránt nagy előszeretettel viseltetett és annak minden ágában kiképezte magát. Az ő kezdeményezésére jött létre az országos vadászati védőegylet, mely alig néhány évi fennállása után ezernél jóval több tagot számlál. Az egylet védnöke sokáig néhai Rudolf trónörökös volt, elnöke pedig N. gróf. Mint szenvedélyes vadász nagyobb vadászterületet tart bérben Felső-Magyarországon. Az 1885. országos agancskiállításon mint a jury elnöke szerepelt; a szokásos kiállításokat e nemben ő rendezte. 1883-ban az ő indítványára alakult meg a Stephania-yacht-egylet; mely új élénkséget kölcsönzött Balaton-Fürednek. Az első vitorlás yachtot ő rendelte meg Young balaton-füredi hajógyárában, mire több fiatal főúr követte példáját. A Balaton-egylet érdemeiért alelnökévé választotta. Éveken át versenybirája volt a magyar lovar-egyletnek; e tisztéről azonban 1885-ben lemondott. A 60-as években családi szinei állandók voltak a gyepen. A 70-es évek kezdetétől egész 1880-ig Agárdon nagyszabású parforce-vadászatokat rendezett; hires carrière-falkával rendelkezett; jelenleg a budapesti rókakopó-falkatársulat masterje. Neje, Zichy Ilona grófnő, elhalt 1873-ban. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsos lett. Az első magyar biztosítótársulat alelnöke, a magyar földhitelintézet felügyelő bizottságának tagja. Mint a főrendiház örökös tagja a pénzügyi, a közgazdasági, a mentelmi bizottság és a kir. és országos legfelső fegyelmi biróság rendes tagja. Rendes lakása Nádasd-Ladány (Fejérm.).
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1863. A párisi lóversenyek, 1866. A pau-i vadászatok és akadályversenyek, 1871. A lepsényi falka).
Munkája: Az ó-budai Fejéregyház mint Árpád temetkezési helye. Pest, 1860. (Thaly Kálmánnal együtt). Kiadatta Károly János kanonok művét: Oklevelek gr. Nádasdy Ferencz nádasdladányi levéltárából. Bpest, 1879.
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 20., 27. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Budapest, 1888. I. 166. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 102. l.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest. 1902.
